Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetéknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – közölte a svéd ügyészség pénteken.
„Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon” – írta közleményében az üggyel megbízott Mats Ljungqvist. Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben.
A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1. és Északi Áramlat 2. gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Összesen négy helyszínen ömlött gáz a tengerbe. Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elsősorban Londont hibáztatta a történtek miatt, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták.
A svéd és dán hatóságok nyomozást indítottak az ügyben. Dánia a múlt hónapban tájékoztatott, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a vezetékeket erőteljes robbanás rongálta meg. Az Északi Áramlat 1.-et üzemeltető és a Gazprom orosz állami energiavállalat többségi tulajdonában álló Nord Stream AG is hasonló következtetésre jutott, miután kárhelyszíni vizsgálatot végzett. Ebből kiderült, hogy két technogén – nem természetes módon létrejött – kráter található az Északi Áramlat 1. mentén a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre. A kráterek mélysége három és öt méter közötti. A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, darabjai legalább 250 méteres sugárban terítették be a környéket.
A robbanások pillanatában mindkét vezetékpár üzemen kívül volt: az Északi Áramlat 1. azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2. pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban felfüggesztette a rendszer üzembe helyezési eljárását.
