Kilencvenhat éves korában meghalt Csiang Cö-min volt kínai elnök - jelentette szerdán a kínai állami média. A tájékoztatás szerint a régóta leukémiával küzdő Csiang Sanghajban hunyt el.
Csiang Cö-min 1989 és 2002 között volt a Kínai Kommunista Párt főtitkára, valamint 1993 és 2003 között ő volt a Kínai Népköztársaság ötödik elnöke.
„Csiang Cö-min elvtárs halála felbecsülhetetlen veszteség pártunknak, katonaságunknak és minden etnikai csoporthoz tartozó népünknek” – áll a levélben, amely szerint a bejelentést „mély fájdalommal” tették – közölte a hivatalos Xinhua hírügynökség, amely a kormányzó Kínai Kommunista Párt (KKP), a parlament, a kabinet és a katonaság által a kínai népnek írt levelét tette közzé, amelyben bejelentette a halálesetet.
„Szeretett Csiang Cö-min elvtársunkat” – fogalmaz a közlemény, amelyben Csiangot magas presztízsű kiemelkedő vezetőnek, nagy marxistának, államférfinak, katonai stratégának és diplomatának, valamint régóta kipróbált kommunista harcosként ismertetnek.
A Reuters emlékeztetett, hogy Csiangot 1989-ben, a demokráciapárti tüntetők elleni véres leverést követően a tiennanmeni kormányzó kínai kommunista párt élére emelték, de kivezette az országot a későbbi diplomáciai elszigeteltségből, megjavította a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, és felügyelte a példátlan gazdasági fellendülést.
Az 1989-es Tienanmen leverése után egy megosztott Kommunista Párt élére került Csiang meglepetésszerű választás volt Kínában egy történelemi változásokat hozó időszakban, beleértve a piacorientált reformok felélesztését, Hongkong 1997-es visszatérését a brit uralomból és Peking 2001-es belépését a Kereskedelmi Világszervezetbe – mutatott rá gyorsértékelésében a Bostonglobe.
Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt korábbi főtitkára, villamosmérnök volt, és egyetemi tanulmányai alatt csatlakozott a KKP-hoz. Egy autógyárban kezdte pályafutását, majd csatlakozott a helyi önkormányzathoz és egyre feljebb emelkedett a ranglétrán. A 80-as évek közepére Jiang a sanghaji KKP vezetője és polgármestere lett. Mindent összevetve, lelkesen hajtotta végre a Teng Hsziao-ping által elrendelt gazdasági reformokat.
Jiang az őszinteségéről is ismert volt, egy ritka videón megörökítették, amint egy csomó fiatal kínai újságírót szid.
Az volt a panasza, hogy az újságírók naivak és alapvetően inkompetensek nyugati kollégájukhoz, Mike Wallace-hez képest. Az egyórás interjúra hivatkozva, amelyet Wallace készített Jianggal, Jiang megjegyezte, milyen könnyedén tudtak beszélgetni ő és az amerikai újságíró, ami az értékek és a világnézet közötti hatalmas különbségek ellenére is megnyilvánul.
A videóban Jiang „shen jing bai zhan”-nak (身经百战) nevezte magát, ami lényegében száz csata veteránját jelenti. Talán úgy tűnt, mint egy ócska, vén harcos, aki megtanulta a világ útját, és a kínai vezetők szokásához híven aggódott a fiatal generáció képességei miatt – dicsérte őket munkájukért, de lekicsinyelte egyéb tulajdonságaikat. Mindazonáltal figyelemre méltó látni, ahogy egy kínai vezető ilyen nyíltan mutatja ki érzelmeit – ami ritka látvány utódai körében – mutat rá cikkében a mothership.sg.
