Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hívta fel a figyelmet Twitter-oldalán Jeffrey Sachs írására , amely az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeit taglalja. A Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár, Borisz Jelcin volt orosz és Leonyid Kucsma volt ukrán elnök részére is gazdasági tanácsokat a sokkterápia szószólójaként az orosz gazdaságnak talán a jelenlegi szankcióknál is nagyobb árt okozó neoliberális közgazdász szerint
egyik félnek sincs esélye megnyerni a háborút.
Sachs rámutat arra is, hogy a konfliktus gazdasági hatásai a világ többi részét is hátrányosan érintik a fokozódó bizonytalanságon, az ellátási láncok szakadozásán és a nukleáris eszkaláció kockázatain keresztül. Azonban azt is elismeri, hogy egyik fél sem bízik abban, hogy egy esetleges békeszerződést betartana a másik.
Ez kétségkívül komoly kihívás, amelynek az ukrán szuverenitás garantálása és a NATO-bővítés leállítása is része kell legyen, miközben a Krím és a Donbasz kapcsán kompromisszumot kell találni.
A megállapodás akkor lesz fenntartható, ha együtt jár az Oroszország elleni szankciók fokozatos kivezetésével, ugyanakkor az újjáépítés terheiből az oroszoknak is ki kell venniük a részüket.
Sachs szerint a siker azon múlik, hogy sikerül-e a béke fenntartásához partnereket találni, hiszen a háborús felek nem képesek egy ilyen békemegállapodást tető alá hozni. Ezek az olyan semleges országok lehetnek, mint Argentína, Brazília, Kína, India, Indonézia és Dél-Afrika, amelyek mindegyike sürgette már a tárgyalásos rendezést. Ugyancsak igaz ezekre az országokra, hogy ellenzik az orosz hódítást és a NATO-bővítést.
Ezen államok jelentik a béke kulcsát azért is, mert az orosz gazdaság és az ezzel összefüggő háborús kapacitás erősen függ attól, hogy fennmarad-e a jó diplomáciai viszony Moszkva és köztük. Sachs idézi az IMF becslését, amely szerint vásárlóerő-paritáson a felsorolt országok adták a világgazdaság 32 százalékát, nagyobb részt, mint a G7 2022-ben. Ezen fejlődő államok ráadásul négy egymást követő évben töltik be a G20 elnöki tisztségét, ezért sem az ukránok, sem az oroszok nem szeretnék felégetni a kapcsolataikat velük, ez pedig ideálissá teszi őket a béke garantálására.
Brazília és India régóta szeretne állandó tagja lenni az ENSZ Biztonsági Tanácsának, a béke összehozása pedig ezt elősegítené diplomáciai súlyuk bizonyításával. A közgazdász által felvázolt béketervet a Biztonsági Tanács garantálná a feltörekvő országokkal, amit Törökország – amely eddig is ügyesen közvetített a felek között – Ausztria és az ENSZ közgyűlésének idei elnöke, Magyarország egészíthetne ki.
A békeszerződés megsértését kereskedelmi és pénzügyi lépések követnék, ezek életbeléptetése kapcsán pedig megvonnák a szerződésszegő fél vétójogát a Biztonsági Tanácsban – szól a javaslat.
