Továbbra is lát esélyt Svédország NATO-csatlakozására a skandináv ország miniszterelnöke, aki a svéd kormány és Ankara között a csatlakozással kapcsolatosan zajló viták közepette adott interjút csütörtökön.
Fotó: Pontus Lundahl
Ulf Kristersson kiemelte: Recep Tayyip Erdogan török elnök sosem mondta azt, hogy bezárult minden ajtó és emlékeztetett arra is, hogy az ügyben Ankarára a NATO-tagországok nagy része is nyomást gyakorolhat. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a török fél döntését csakis Törökország hozhatja meg.
A svéd kormányfő elmondta, hogy minden a feszültségek elsimításán múlik, kiemelve, hogy bármikor kész találkozni Erdogannal.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont csütörtökön azt mondta, jelenleg nem látja értelmét török–svéd–finn háromoldalú találkozónak, újságírók előtt pedig leszögezte, Ankara konkrét lépéseket vár Stockholmtól, bár részletekre nem tért ki.
Erdogan a hét elején azt mondta, Svédország nem számíthat Ankara támogatására a csatlakozással kapcsolatban, miután Törökország stockholmi nagykövetségének épülete előtt szombaton egy dán aktivista, Rasmus Paludan vezetésével elégették az iszlám vallás szent könyvét, a Koránt.
Svédország – Finnországgal közösen – Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kérte felvételét a transzatlanti katonai-politikai szövetségbe. Felvételüket mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia.
A török kormány a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.
Az importgyűlölet akaszthatja meg a svédek NATO-csatlakozásátMa újabb tüntetéseket tartottak Svédországban: a főként kurdokból álló tömeg Erdogán török elnök fején ugrált, egy másik demonstráción pedig Koránt égettek a bevándorlás ellenesek. |
