Hol van már a brit oroszlán vagy a mindhalálig küzdő buldog! A borús gazdasági kilátások és a csökkenő reálbérek árnyékában egyre több adat bizonyítja, hogy Nagy-Britannia munkaképes korú, fiatal polgárai olyan krónikus mentális egészségi problémáktól szenvednek, amelyek egyre riasztóbb arányban tartják őket távol a munkától.

Busy day on Regent street with crowds of people and cars, London, England, UK,
Fotó: Alexander Spatari / Getty Images

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdasági inaktivitásukat tartós betegséggel indokoló 16–24 évesek száma 29 százalékkal, a 25–34 éveseké pedig 42 százalékkal nőtt. Ezek az adatok 2022 második negyedévére vonatkoznak, ha a világjárvány előtti utolsó békeév, azaz 2019 azonos időszakát vesszük alapul.

Nem csak a fiatalokról van szó ugyanakkor. A kormányzati adatok szerint az 50–54 évesek is a munkával kapcsolatos stresszt jelölték meg a első számú okaként.

Összességében a mentális egészségi problémák miatt a statisztikák szerint mintegy 600 ezer ember marad távol a munka világától, ami 10 százalékos növekedés a járvány előtti adatokhoz képest.

Tekintettel a mentális egészségi zavarok és a munkanélküliség közötti szoros összefüggésre, a brit fiatalok körében tapasztalható idegrendszeri problémák közvetlen gazdasági következményekkel járnak. A munkaerőhiány ugyanis fokozza a cégek közötti bérversenyt, ami megint csak tovább növeli a már így is négy évtizedes csúcs közelében lévő inflációt.

 

A lelki egészség hiánya már egy évtizede árnyékot vet a brit társadalomra


A krónikus pszichés betegségek azonban nem csak a járvány kitörése után váltak jellemzővé. Szakértők szerint ez a jelenség az elmúlt évtizedben alakult ki. Louise Murphy, a Resolution Foundation közgazdásza szerint a fiatalabb generáció egészségi állapota már a világjárvány előtt is drámaian romlott, ám a pandémia óta még akutabbá vált.

„Kétségtelen, hogy a Covid felerősítette a mentális egészségi problémákat ebben a korcsoportban” – mondja Majorie Wallace, a Sane mentális egészségügyi jótékonysági szervezet vezérigazgatója is.

Kikerülnek az iskolákból, otthon potenciálisan ki vannak téve a családon belüli depressziós légkörnek, és egyre több időt töltenek a közösségi média felületein.

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat digitális adataiból (NHS Digital) kiderült, hogy 2022-ben Angliában valószínűsíthetően minden negyedik 17–19 éves fiatalnak volt mentális zavara, szemben az előző évi minden hatodikkal.

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) közelmúltbeli kutatása pedig kimutatta, hogy leggyakrabban krónikus mentális egészségi problémák miatt esnek ki az aktív korúak a munkaerőpiacról.

A kutatás azt is megállapította, hogy a betegség miatt nem dolgozó 20–29 évesek 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel számoltak be mentális egészségi problémáról, mint az idősebbek.

A Resolution Foundation szerint ez a gond különösen a férfiak körében jelentkezik. A mentális problémákkal küzdő inaktív férfiak száma a 2006-tól 2021-ig 103 százalékkal emelkedett, elérte a 37 ezer főt, és lényegesen magasabb, mint a nők körében.

Az ok, amiért az egészségi állapot romlása korábban nem érte el a nyilvánosság szintjét az elmúlt években, éppen az volt, hogy az emiatti munkavállalói létszámcsökkenést szinte pontosan ellensúlyozta, hogy kevesebb fiatal nő vállalt családalapítást, ehelyett a munkaerőpiacon maradt

– mondta Murphy.

 

Valószínűleg a közösségi média is ludas az egészségügyi vészhelyzetben


Mind a statisztikai hivatal, mind a kutatók a túlterhelt és alulteljesítő egészségügyi szolgálatra mutogatnak mint főfelelősre, hozzátéve, hogy a világjárvány miatt kialakult hosszabb várakozási idő valószínűleg tovább súlyosbította a helyzetet.

Az Imperial College London adatai szerint a háziorvosok a 15–24 év közötti korosztályhoz tartozókat 31 százalékkal ritkábban fogadták a 2020-as első Covid-zárlat idején a korábbi évekhez viszonyítva, ami a nem diagnosztizált megbetegedések látens növekedésére utalhat.

„Nem meglepő, hogy a lakosság mentális egészsége válságban van” – mondja Chris Thomas, az IPPR egészséggel és jóléttel foglalkozó bizottságának vezetője. 

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés folyamatosan romlott a zárlatok idején. A Covid és a megélhetési válság kombinációja pedig hatalmas áldozatokat szed.

„Nem kevesebbel állunk szemben, mint egy mentális egészségügyi recesszióval.”

Wallace hozzátette, hogy a mentális egészséget elhanyagolták az Egyesült Királyságban, az egészségügyi rendszer ily módon egyszerűen nem készült fel az ifjú betegek növekvő áradatára.

A pszichiátriai ágyak száma megtizedelődött, csak az elmúlt harminc évben 60 ezret veszítettünk

– mondta. 

„Sokan most civil közösségi ellátásra szorulnak, amelyről viszont bebizonyosodott, hogy kevésbé hatékony, mert hiányos létszámmal próbálnak segíteni.”

Emellett a fiatal felnőttek mentális egészségi problémáinak kialakulásában a közösségi média szerepe is meglehetősen jól dokumentált, 

Wallace kiemelte, hogy valószínűleg ez játssza a legdöntőbb szerepet az új generáció romló állapotában.

A munkaerőpiacon inaktív britek megoszlása
 

Az adatok azonban arra utalnak, hogy a mentális egészségnek társadalmi-gazdasági összefüggései is vannak. Az NHS Digital jelentése szerint 

a pénzügyi nehézségekkel küzdő családokban élő gyermekek különösen hajlamosak a szorongásra és a stresszre, ami azt jelzi, hogy a megszorítások hatására a probléma súlyosbodhat.

„A jelenlegi általános légkör a megélhetési költségek válságával, az ukrajnai konfliktussal, a politikai bizonytalansággal, nos, mindez eléggé destabilizálja a fiatalokat” – fűzte hozzá Josh Knight, a munkaerőpiaci anomáliákkal foglalkozó Youth Employment UK vezetője.