Vitézy Dávid bejelentette: ezek a járművek ingyen használhatják a magyar autópályákat, nem kell útdíjat fizetniük – itt vannak a következményei a kelenföldi összeomlásnak
A Kelenföldi pályaudvaron 2026. május 25-én, hétfő délután gyulladt ki egy villamosmozdony. A katasztrófavédelem közlése szerint a fővárosi hivatásos tűzoltók több egysége vonult a helyszínre, a jármű erősen füstölt, az oltást teljes légzésvédelem mellett végezték. A tűzoltói beavatkozás idejére a pályaudvar forgalmát korlátozták, a felsővezetéket áramtalanították, majd a mozdony elvontatása után a katasztrófavédelem engedélyezte az áram visszakapcsolását.
Kelenföld: több, mint vasútállomás
Kelenföld nem egyszerűen egy budapesti állomás, hanem a dunántúli vasúti közlekedés egyik kulcspontja. A fennakadás érintette a győri, a székesfehérvári, az észak- és dél-balatoni, valamint a pécsi vonalakat is. A MÁV tájékoztatása szerint az esti órákban fokozatosan csökkenhettek a késések, a menetrend helyreállása pedig
hétfő éjszakára volt várható.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter a helyszínről közzétett beszámolójából kiderült, hogy egy 27 éves, bérelt mozdony gyulladt ki, amelyet még a Lázár János által vezetett tárca idején béreltek. A miniszter szerint az eset nemcsak egy műszaki hiba volt, hanem annak a jele is, hogy a vasúti járműállomány megújítása és az üzemzavarok kezelése egyszerre vált sürgető feladattá. A mozdony pontos műszaki állapotáról, a tűz konkrét okáról és a bérleti konstrukció részleteiről ugyanakkor egyelőre nem jelent meg teljes körű hivatalos vizsgálati összegzés, ezért ezekben a kérdésekben a végleges megállapításokra még várni kell.
Elavult szerelvényekkel közlekedünk az országban
A kelenföldi eset felveti a kétségeket a vasúti eszközpark állapotával kapcsolatban. Vitézy Facebook-videóban elmondta, hogy Magyarországon évek óta visszatérő probléma, hogy a járművek egy része elöregedett, miközben az új beszerzések lassan haladnak, a bérleti megoldások pedig csak átmenetileg enyhítik a kapacitáshiányt.
A második kérdés az üzemzavar-kezelés. Egy tűzesetnél a biztonság elsőbbsége nem vitatható: a katasztrófavédelemnek minden olyan intézkedést meg kell tennie, amely az utasok, a dolgozók és a beavatkozó egységek védelmét szolgálja. Ugyanakkor az is látszik, hogy egy Kelenföld méretű vasúti csomópont lezárása pillanatok alatt országos hatású menetrendi zavarrá nőhet.
Ilyen helyzetben a közlekedési és baruházási miniszter szerint kulcskérdés, milyen gyorsan lehet elkülöníteni a veszélyes területet, mikor lehet részlegesen visszaadni a forgalmat, és van-e olyan válságkezelési rendszer, amely azonnal összehangolja a vasút, a buszos pótlás, a fővárosi közlekedés és a hatóságok munkáját.
Nem tudjuk mikor, miért és mennyit késünk
Egy több fővonalat érintő leállásnál a bizonytalan, későn frissülő vagy nehezen értelmezhető tájékoztatás önmagában is növeli a károkat: az emberek nem tudják, érdemes-e várniuk, kerülő útvonalat választaniuk, buszra szállniuk, vagy elhalasztaniuk az utazást.
Vitézy Dávid szerint ezen a területen is változtatásra van szükség. A miniszter arról beszélt, hogy a MÁV utastájékoztatási rendszere elavult, és olyan megoldásokra lenne szükség, amelyek más európai vasutaknál már működnek. Példaként az osztrák vasút válságkezelési gyakorlatát említette, ahol szerinte külön beavatkozó, helyszínre küldhető egységek segítik az utasok tájékoztatását.
Ez a megközelítés a magyar vasútnál is új képességet igényelne: nemcsak központi tájékoztatást, hanem gyors helyszíni jelenlétet is.
Vonat helyett jó a busz is
A miniszteri beszámoló szerint a MÁV első körben 45 pótlóbuszt tudott mozgósítani, ami több érintett vonal esetében korlátozott kapacitást jelentett. Vitézy Dávid azt is felvetette, hogy a fővárosi buszok bevonását akadályozhatja az útdíjfizetési rendszer, mivel a budapesti helyi buszokban nincs olyan fedélzeti egység, amely az országos díjköteles úthálózaton való közlekedéshez szükséges.
A tárca ezért jogszabály-módosítást ígért annak érdekében, hogy vis maior helyzetben a menetrend szerinti buszok könnyebben részt vehessenek a vasúti pótlásban.
Én most azt kértem, hogy az útdíjfizetési szolgáltató keressen erre egy megoldást, egy vis maior helyzetre tekintettel, és holnap nekiállunk ezt a jogszabályt átalakítani, hogy
a menetrend szerinti buszoknak ne kelljen már útdíjat fizetni, és ne ez legyen az akadálya annak, hogy például Budapest, vagy egy másik esetben egy másik város helyi busztársasága segíteni tudjon a MÁV-nak pótolni a busztársaságot.
– fogalmazott Vitézy Dávid.
Arról is beszélt, hogy egy nagyobb vasúti járműberuházási program összeállításán is dolgoznak. A miniszter szerint a cél az, hogy a magyar vasút elöregedett járműállományát fokozatosan megújítsák, ehhez pedig uniós forrásokra is szükség lenne.
