Közélet

Kitart Ukrajna mellett a NATO

A NATO-főtitkár sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét.

Mivel továbbra sincs jele annak, hogy Oroszország a békére törekedne, folytatni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatásokat – jelentette ki  Jens Stoltenberg, a főtitkára Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása után szerdán. Üdvözölte több szövetséges ország nehézfegyverekre és katonai kiképzésre vonatkozó felajánlásait, és arra ösztönözte a tagországokat, hogy folytassák Kijev megsegítését. 

BRUSSELS, BELGIUM - FEBRUARY 15: NATO Secretary General Jens Stoltenberg holds a closing press conference during the second of two days of defence ministers' meetings at NATO headquarters on February 15, 2023 in Brussels, Belgium. Defence Ministers of the North Atlantic Council (NAC) allied countries will meet on 14-15 February 2023 at the NATO Headquarters in Brussels, a US-hosted Ukraine Defense Contact Group will also take place on the sidelines.
Fotó: Omar Havana / Getty Images

Tájékoztatása szerint a miniszterek tárgyaltak arról is, hogy miként lehetne növelni a fegyver- és lőszerkészletek feltöltését biztosító ipari kapacitást, amelyre – elmondása szerint – minden eddiginél nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy a szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. Szavai szerint az intézkedések tükrözik azt a valóságot, amelyet Oroszország agresszív viselkedése, a terrorizmus tartós fenyegetése és a Kína által támasztott kihívások jellemeznek. 

A főtitkár továbbá sürgette Törökországot, hogy ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. 

Emlékeztetett: mind a harminc NATO-tagország elfogadta a két ország csatlakozási kérelmét.

Az Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta:

„Jelenleg a legfontosabb az, hogy a megtámadott ország megnyerje a háborút. Ez az integráció egyetlen útja. A győzelem biztosíthatja, hogy az ország önálló és független országként vegyen részt az euroatlanti együttműködésben.”

Ennek érdekében Kijevnek katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az oroszok visszaszorításához.  

Azzal a 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, amely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 2 százalékához, Stoltenberg azt mondta, a 2022-es volt a nyolcadik azon egymást követő évek sorában, amelyben a tagállamok fokozták védelmi kiadásaikat. Ennek a szintnek a minimumnak kell lennie, a tagállamoknak még tovább kell növelniük védelmi befektetéseket. Ennek szintjéről a NATO júliusban tervezett vilniusi csúcstalálkozóján születhet döntés – tette hozzá Stoltenberg. 

 

orosz-ukrán háború Jens Stoltenberg NATO
Kapcsolódó cikkek