Mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök további háborúzásra készül, meg kell erősíteni Ukrajna támogatását – jelentette ki Jens Stoltenberg, a főtitkára szerdán Varsóban, a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján.
Fotó: AFP
Stoltenberg szerint egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után látható, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül. Hozzátette, bár azt nem lehet tudni, hogy a háború mikor ér véget, utána biztosítani kell, hogy ne ismétlődjön meg a történelem.
A NATO-főtitkár szerint megengedhetetlen, hogy Oroszország kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit.
A varsói csúcson hazánkat képviselő Novák Katalin köztárssági elnök szerint viszont a békét kell prioritásaink között az első helyre tenni, erre hívja fel a figyelmet régiónk közelmúltbeli történelme is.
Az államfő szerint a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez, valamint emlékeztetett arra is, hogy Magyarország menedéket ad az Ukrajnából menekülő embereknek, erős humanitárius és orvosi támogatással van jelen a helyszínen is a bajba jutott szomszéd országban.
Novák arról is beszélt, hogy 2022. február 24-e óta világos, hogy hogy minden országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, erre pedig egyértelműen a NATO a megfelelő keret. Kifejtette, hogy
Magyarország alapvető érdeke a NATO keleti szárnyának erősítése, ezt teljes mértékben támogatjuk is.
Mint mondta, EU-tagállamként, különösen a B9-esen belül arra is koncentrálni kell, hogy növeljük saját katonai képességeink szintjét.
A köztársasági elnök kifejezte reményét a finn és a svéd NATO-csatlakozás hamarosan történő bekövetkezése iránt, valamint hangsúlyozta: Joe Biden amerikai elnök jelenléte a B9 találkozón nagyszerű lehetőség arra, hogy újra megerősítsük a béke iránti közös elkötelezettségünket.
Ugyanakkor Novák az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak védelmének fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen ebben a kérdésben sokat kell tennie egy olyan országnak, amely arra törekszik, hogy az tagja legyen.
A plenáris ülésen Novák Katalin mellett Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, Klaus Johannis román köztársasági elnök, Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök, Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Rumen Radev bolgár elnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Alar Karis észt elnök szólalt fel.
