Németország nagy erőkkel fegyverkezik és ez általában nem jelent jót
Az orosz-ukrán háború egyik legmarkánsabb következménye: Európa és az Egyesült Államok érdekellentéteinek kiéleződése. Ennek tulajdonítható be az EU, Németország, Nyugat-Európa erőteljes militarizálódása, az európai hadiiparba való beruházások ugrásszerű emelkedése, az amerikai-oroszországi taktikai összekapaszkodás. Ugyanakkor folytatódik Oroszország eltávolodása Európától – és „taktikai szövetsége” az USA-val.
Ez utóbbi nagyon jól lemérhető a mesterséges intelligenciával készített „röhögős” videoklipeken, ahol a póruljáró hármas szinte mindig a Macron-Zelenszkíj- Ursula von der Leyen trió, a kárörvendően nevető, összekapaszkodó Trumppal, Putyinnal szemben. A háttérben vélhetően az amerikai nagy hadiipari vállalatok és az európai versenytársak piacokért folyó harca lehet. Aggasztó vonása a folyamatnak a korábban évtizedekig – érthető politikai-történelmi okokból – visszaszorított német hadiipar újjáélesztése.
Megtorpantak az orosz-ukrán háborúról szóló béketárgyalások
Eközben az ukrajnai megállapodáshoz vezető béketárgyalások nyitott, a közvélemény számára követhető szinten szinte leálltak. Most Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti és ukrajnai megbízottja került az európai – a háborúpárti, zömében balliberális erők célkeresztjébe. De a kulisszák mögött viszont szinte mindenki tárgyal mindenkivel, Törökország, Izrael, India, Magyarország ajánlja közvetítő szolgáltatásait. Oroszország viszont lassan, szívósan őrli fel az ukrán katonai ellenállást.
Németország nagy erőkkel fegyverkezik, és ez általában nem jelent jót
Európa fegyverkezik,
Németország nagyon veszélyes – és a huszadik század történelméből már jól ismert - utat választ: az acélipar, a fegyveripar fejlesztését.
- A Tigris harckocsi-családot felváltotta a Rheinmetall majd a KDNS (korábban a Krauss Maffei Wegmann, amelyhez csatlakozott a francia Nexter) által gyártott,
- a világ legjobb tankjának kikiáltott 70 tonnás, részben az ukrajnai háború tapasztalatait is figyelembe vevő Leopard-család,
- amelynek legújabb, 2A8-as modellje vezeti a világranglistát. Ami különösen figyelemre méltó:
a szocdemek kihasználják a katonai és a pénzügyi tárca birtoklását a kormányban és ők a német újrafegyverkezés talán legaktívabb szószólói.
Vera Gohla, az SPD-hez közel álló berlini Friedrich Ebert Stiftung (IPG-Journal) szerzője „Páncélosok autók helyett” című cikkében a védelempolitika, ezen belül is a fegyverkezés, mint értékteremtő tényező szerepét méltatja Németországban, ahogy írja „a mérnökök országában”. Abban a Németországban, amelyben emelkednek a megélhetési költségek, viszont a gazdaság stagnál és az újságok tele vannak a vállalati elbocsátások híreivel.
A hadiipartól várják a fellendülést
A védelmi ipar fejlesztése Németországban privilegizált szabad utat kapott, az ország-védelemmel kapcsolatos kiadások fedezésére felvehetnek extra kölcsönöket, nem hat rájuk az ország gazdaságára alkalmazott adósságfék (Schuldenbremse).
A hadiipar fejlesztésétől azt várják a német nagykoalíció (SPD és a CDU/CSU) pártjai, hogy ösztönző hatást gyakorol a német gazdaság egészére.
A szerző nyilván érzi, hogy a szocdemek által végrehajtott fordulat (a német fegyverkezés, a hadiipar, mint kulcságazat méltatása) nem illeszkedik a szociáldemokrácia modelljébe. Ezért áthidaló megoldásként azt javasolja (kihasználva, hogy a pénzügyi és a védelmi tárca az SPD kezében van), hogy a biztonsági kérdéseket „több dimenzióban” kell megoldani. Az erős ellentmondást azzal igyekszik, feloldalni, hogy „a külső biztonság nem létezhet belső társadalmi és gazdasági biztonság nélkül”. (Ez utóbbi két tényező a német szocdem modell alapvető része.)
Mekkora a német védelmi ipar? Körülbelül százezer főállású ember dolgozik a hadiiparban és mintegy félmillióan közvetve szolgálják ki a védelmi ipart. A legígéretesebb hatása a védelmi-ipari beruházásoknak a kettős rendeltetésű (katonai-civil) innovációs területeken van – állapítja meg a szerző. A másik húzótényező a védelmi ipar és az acélipar szorosabb kapcsolata lehet.
A német acélipar a maga 90 ezres közvetlen alkalmazotti létszámával, 460 ezer közvetett munkavállalójával gyakorlatilag egyenrangú partnere lehet a védelmi iparnak.
