Heteken belül újabb lőszerekhez juthat Ukrajna, miután Brüsszel javaslatot tett arra, hogy kifizesse a tagállami készletekből átadott készleteket. A kezdeményezéshez – amely szerint a lőszerek pótlását is közösen képzelnék el – Dánián kívül minden uniós ország csatlakozott brüsszeli tisztségviselők szerint.
Kijev világossá tette, hogy legsürgősebben 155 mm-es tüzérségi lőszerekre van szüksége, hogy visszaverje a kiújult orosz támadásokat, miután a korábban elért paritást követően újfent jóval több – négyszeres mennyiségű – lövedéket lőnek ki az oroszok, mint az ukránok.
A javaslat szerint mintegy 1 milliárd eurót egy már meglévő uniós alapból fizetnének ki a lőszert küldő országoknak, majd a közösség védelmi ügynöksége tárgyalna a kontinens lőszergyártóival.
Jelenleg tizenkét tagállamban gyártanak 155 mm-es töltényeket, valamint Norvégiában is.
Az uniós hadügyminiszterek a jövő héten tovább finomítják a terveket a március 23–24-i EU-csúcs előtt.
A tagállamok egyelőre nem képesek az ukrán felhasználással tartani a lépést, mivel saját készleteik is fogytán vannak, a hadiipar pedig nem rendelkezik a szükséges kapacitással, míg egyes országok pénzt szeretnének a lőszerekért. Csütörtökön a tagállamok nagykövetei javasolták, hogy
ezt a nemzeti felajánlásokból, de közös költségvetésen kívüli Európai Békeprogram keretéből fizessék.
Eleinte a lőszerek árának 90 százalékát kapnák meg a felajánlók, később azonban ez a jelenlegi szinthez hasonló 40 százalékra csökkenne.
Ezzel párhuzamosan egy közös beszerzési csoportot is létrehoznának a lőszerek pótlására, amelyhez a 26 EU-tag mellett Norvégia is csatlakozott, és amely közösen fizetne a töltényekért, amint legalább három ország megállapodott az alap használatáról.
Az unió mindemellett a fegyvergyártóknak is nyújtana támogatást, hogy fokozzák a termelésüket. Tavaly az Európai Bizottság javasolta, hogy
közvetlenül a fegyvergyárakhoz érkezzenek a beruházások, hasonlóan ahhoz, ahogy a vakcinagyárakba fektetett a közösség a koronavírus-járvány alatt.
Noha az uniós költségvetés nem használható közvetlen fegyvervásárlásokra, az ipari kapacitások bővítésére nincs életben hasonló korlátozás. Brüsszel 500 millió eurót különített el az országok közötti koordinációra és a hadiipar versenyképességének és hatékonyságának javítására. Az EB egy szóvivője szerint azonban a lőszerekért és fegyverekért az Európai Békeprogramnak kell fizetnie – írja a Financial Times.
