Svédország továbbra is biztos abban, hogy a tagja lesz, dacára Törökország azon döntésének, hogy egyelőre csak Finnország csatlakozását ratifikálja – jelentette ki pénteken Tobias Billström svéd külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva.
 

Fotó: AFP

A kérdés, nem az, hogy Svédország NATO-tag lesz-e, hanem az, hogy mikor. Ami a biztonságunkat illeti, a helyzetünk most jobb, mint amikor előterjesztettük csatlakozási kérelmünket

– tette hozzá.
 „Mint arra számítottunk, Törökország elfogadja Finnország kérelmét, de Svédországét nem, és erre felkészültünk – mondta. – Ez azonban a helyzet olyan alakulása, amelyet nem akartunk... katonai integrációnk a NATO-ba, illetve együttműködésünk Finnországgal folytatódik” – fűzte hozzá.

Recep Tayyip Erdogan török elnök finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel tartott megbeszélését követően pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához. Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel.
Billström arról is beszélt, hogy Svédország mindent teljesített a tavaly június 28-án Madridban aláírt török–svéd–finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalásokból. Hangsúlyozta: Stockholm a megállapodásban foglaltaknál se kevesebbet, se többet nem hajlandó megtenni.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán jelentette be, hogy március 27-re előrehozzák a szavazást a kormánypártok Finnország NATO-csatlakozásáról, amelyen egységesen fognak voksolni, ám Svédországról csak később fognak dönteni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök ankarai bejelentését, miszerint Törökország hozzájárul Finnország csatlakozásához a szövetséghez. 

Ez erősíteni fogja mind Finnország, Svédország és a NATO biztonságát is. Remélem, hogy a török parlament a lehető leghamarabb megszavazza a csatlakozási ratifikációt

– jelentette ki.  
Emlékeztetett, hogy a tavaly júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón valamennyi tagország történelmi döntést hozott arról, hogy Finnországot és Svédországot meghívja a szövetségbe, amely a két ország kapcsolatát is megerősítette a NATO-val. Felhívta a figyelmet, hogy a ratifikációs folyamat mihamarabbi lezárása minden tagállam érdeke, akik egyetértenek abban, hogy Finnországnak és Svédországnak a lehető leghamarabb teljes jogú taggá kell válnia.
Hozzátette: mindkét ország kétoldalú védelmi biztosítékokat kapott számos NATO-országtól, köztük az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Németországtól és Franciaországtól.

„Elképzelhetetlen tehát, hogy a NATO ne reagálna, ha Finnországot vagy Svédországot támadás érné. Számunkra fontos a biztonságuk” – hangsúlyozta.