Az Egyesült Államok nem támogatja több kelet-európai NATO tagállam törekvéseit, hogy a szövetség vázolja fel az ukrán NATO-tagság menetrendjét – négy a részleteket ismerő személy szerint.
Míg Lengyelország és a balti államok szeretnék tovább mélyíteni Kijev és a kapcsolatait és a júliusi Viliusba tervezett csúcstalálkozón világosan elkötelezni a szövetséget Ukrajna felvétele mellett,
a javaslatot az Egyesült Államok mellett Németország és Magyaroroszág is ellenzi, és ez nyilvánvalóvá is vált a szövetség külügyminisztereinek eheti, brüsszeli találkozóján.
Noha az észak-atlanti szervezet már 2008-ban beleegyezett, hogy egyszer majd Ukrajna is csatlakozhat a szövetséghez, azóta kevés előrehaladás történt az ügyben. Akkoriban pont az Egyesült Államok szeretett volna konkrét csatlakozási menetrendet létrehozni, mely a francia és a német ellenálláson bukott meg, miután Párizs és Berlin szerint az provokálta volna Oroszországot.
Ennek ellenére Moszkva végül így is a támadás mellett döntött, amit követően Ukrajna – Svédországhoz és Finnországhoz hasonlóan – formálisan is jelezte csatlakozási kérelmét tavaly. A három ország közül eddig csak Finnország járt sikerrel, miután a héten a szövetség tagja lett.
A múlt hónapban Jens Stoltenberg NATO főtitkár bemutatott egy gyakorlati és politikai vázlatot a tagállamok számára arról, hogy a szervezet milyen ajánlatot tegyen Kijevnek, melyben a 2008-as közleményre építő új nyilatkozat is helyet kaphat a két fél viszonyáról – írja a Financial Times.
A NATO tagállamok külügyminisztereinek találkozóján a diplomaták szerint éles vita alakult ki arról, hogy milyen ajánlatot kapjon Kijev, ami éles ellentétben áll a szövetség orosz invázió óta mutatott egységével, noha
abban mind a 31 tag egyetért, hogy az ukrán csatlakozás nem opció rövidtávon és komolyan nem vethető fel a háború lezárulta előtt.
Ugyanakkor egyre erősödnek az ukrán csatlakozás politikai útját felvázolni hajlandó hangok, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy csak akkor látogat el a vilniusi csúcsra, ha konkrét lépések is szóba kerülhetnek a hazája számára nyújtott biztonsági garanciák és a NATO-csatlakozás kapcsán.
Az esetleges ukrán csatlakozást ígérő nyilatkozatot azonban az Egyesült Államok ellenzi, részben azért, mert eltereli a figyelmet a közeljövőben zükséges katonai, pénzügyi és humanitárius segítségnyújtásról, részben pedig azért, mert az a NATO és Oroszország háborújáról szóló moszkvai narratívát erősítené. Ezért az amerikaiak szerint a litván fővárosban a gyakorlati támogatásnak, mint amilyen a lőszerszállítás kérdése, kellene kapniuk a főszerepet.
Egy magasrangú amerikai tisztviselő szerint ahhoz, hogy érdemben felmerüljön az ukrán csatlakozás kérdése,
előbb biztosítani kell, hogy Ukrajna mint szuverén, független állam fejezze be a konfliktust.
A lehetőségek között felmerült, hogy a NATO-Ukrajna bizottságot a Kijevet a szövetség partnerévé tevő NATO-Ukrajna tanács váltsa fel, melynek keretében szorosabb viszonyt ápolhatna Kijev a szövetséggel és fokozottabban vehetne részt a NATO gyűlésein, beleértve a hírszerzési tájékoztatókat is. Oroszország a háború előtt hasonló formátumú együttműködést folytatott a szövetséggel, ezt azonban a háború miatt felfüggesztették.
Felmerült annak a kérdése is, hogy a vilniusi csúcstalálkozóról ne egy, hanem két nyilatkozatot adjon ki a közösség, melyek közül az egyiket Ukrajnának szentelnék.
Szerdán pedig Anthony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt arról, hogy a szövetség ajtaja nyitva áll Ukrajna előtt, de a közeljövőben az ukrán ellentámadás előkészítéséhez nyújtott segítségre kell koncentrálni.
