A katonakötelesek egységes nyilvántartásának létrehozásáról és az elektronikus behívó bevezetéséről szóló törvényt fogadott el az orosz parlament alsóháza kedden. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a törvény a katonai nyilvántartás javításáról és korszerűsítéséről szól, és nincs második mozgósítási hullám az országban.
Ezentúl a behívót elektronikusan és levélben is megkapják az érintettek és az elektronikus behívó kézbesítettnek tekintendő hét nappal azt követően, hogy feltöltik a címzett személyes fiókjába az állami szolgáltatások portálján (Goszuszlugi). A sorkötelesek nyilvántartását a katonai biztosságok fogják vezetni.
Azoknak, akik megkapják az elektronikus behívót, húsz napon belül jelentkezniük kell a sorozási hivatalban. Ezen idő alatt a behívottaknak tilos elhagyniuk Oroszországot.
Akik nem jelentkeznek, azokkal szemben a hatóságok ideiglenes intézkedéseket vezetnek be, például korlátozhatják őket a gépjárművezetés jogában, elutasíthatják esetükben a vállalkozói vagy a tulajdonjogi bejegyzést, a regionális hatóságok pedig kifizetéseket, támogatásokat tarthatnak vissza tőlük. A határozatok öt napon belül távolról is megfellebbezhetők.
A katonaköteles alkalmazottakról a munkáltatóknak is jelentéseket kell tenniük az állami szolgáltatások portálján keresztül.
Ugyancsak adatokkal látja el a nyilvántartást a szövetségi adószolgálat, a belügyminisztérium, az oktatási tárca, a központi választási hivatal, a bíróságok, a nyugdíjpénztár, a szociális alap, valamint más intézmények.
A törvényt még a felsőháznak is meg kell szavaznia, de gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ott is megszerzi a szükséges többséget. A nyilvántartást Vlagyimir Putyin elnök utasítása alapján 2024 áprilisára kell összeállítani.
Mindeközben a Wagner magánhadsereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin szerint Bahmut 80 százaléka már orosz kézre került,
míg Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ismét jelentős ukrán veszteségekről számolt be kedden. A szóvivő szerint egyetlen nap alatt 610 főt vesztettek az ukránok, továbbá három harckocsit, egy lengyel gyártmányú Krab önjáró löveget, egy Sz–300-as légvédelmi rakétarendszerhez tartozó radart és egy lőszerraktárt.
Az ukrán hadsereg kiképzését közben már Litvánia is segíti, miután katonai kiképzőket küldött Németországba, hogy a német és belga egységekkel közösen
részt vegyenek ukrán katonák kiképzésében az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében.
A május 15-ig tartó, német vezetésű missziót Litvánia mintegy negyven katonával segíti – közölte még márciusban Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter. A tavaly ősszel létrehozott uniós kiképzőmisszió célja, hogy az ukrán katonák hatékonyabban tudják felvenni a harcot az orosz hadsereggel szemben. Litvánia az EUMAM keretein kívül más kétoldalú és egyéb nemzetközi kezdeményezésekhez is csatlakozott, és idén már kétezer ukrán katona kiképzésében vettek részt litván szakemberek.
