Bahmut város nem volt felkészítve az ostromra, emiatt túl sok embert veszített az ukrán haderő a hónapok óta zajló ostrom alatt – vélekedett egy ukrán tábornok. Ez lett a háború legvéresebb színtere, ahol több mint fél éve folyamatosan dúl a harc.
A települést a Wagner-csoport néven ismert magánhadsereg ostromolja. Február végén kezdődött egy nagyobb offenzíva, amivel az oroszoknak sikerült bejutniuk a város területére.
Ukrajna együttműködik az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodájával (FBI) és több amerikai céggel is, hogy bizonyítékokat gyűjtsön az oroszok háborús bűneire.
Az FBI az elmúlt másfél évben azon dolgozott, hogy segítsen Ukrajnának azonosítani az Ukrajnában tevékenykedő orosz kollaboránsokat és kémeket, valamint a Kijeven kívül tevékenykedő orosz erőket az invázió során.
Orosz–iráni–szíriai–török védelmi miniszteri tanácskozás zajlott Moszkvában a szíriai helyzetről.
Az orosz–ukrán háború keddi híreit itt olvashatja.
India már több olajat vesz Oroszországtól, mint a Közel-Keletről
India áprilisban napi átlagban 1,94 millió hordó nyersolajat fog importálni Oroszországból a Refinitiv Oil Research becslése szerint, míg a közel-keleti behozatal napi 1,92 millió hordó lehet a hónap végén. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországból érkező szállítmányok először fogják meghaladni a közel-keleti országoktól vásárolt mennyiséget.
Az orosz–ukrán háború előtt, a 2021 januárjától 2022 februárjáig tartó időszakban Újdelhi naponta alig több mint 44 ezer hordót importált az oroszoktól, majd a fegyveres konfliktus kirobbanása után ez a mennyiség meredeken nőni kezdett: tavaly júliusban a behozatal elérte a napi 857 ezer hordót, és azóta is emelkedik, üteme az idén pedig tovább gyorsul – írja a Reuters.
Elsőként Kirill pátriárkát szankcionálják a csehek
Elsőként Kirill orosz pátriárkát tette nemzeti szankciós listájára a cseh kormány az Ukrajna elleni invázió támogatásáért – közölte a CTK hírügynökség a külügyminisztérium weboldalára hivatkozva.
Az emberi jogokat súlyosan megsértő természetes és jogi személyek elleni nemzeti büntetőintézkedések kiszabását az úgynevezett Magnyitszkij-törvény teszi lehetővé, amelyet tavaly nyáron fogadott el a cseh parlament. A törvény tavaly nyáron életbe is lépett.
A jogszabály alapján a cseh hatóságok
most megtilthatják a hetvenes években a KGB-nek kémkedő Kirill pátriárkának a Csehországba való beutazást, illetve elkobozhatják az esetleg Csehországban lévő vagyonát.
A lépéssel Csehország az Európai Unió szankciós listáját bővíti, miután Kirill pátriárka szankcionálását a magyar kormány korábban megvétózta. Most a cseh külügyminisztérium javasolta, hogy vegyék fel a pátriárkát a nemzeti szankciós listára.
Megint lőszerhiányra panaszkodott Prigozsin
Ismételten lőszerhiány miatt panaszkodott Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg alapítója Telegram-csatornáján. Bejegyzésében meg nem nevezett parancsnokokat vádolt csapatai hátráltatásával.
A Wagner-vezér nem először panaszkodik a zsoldosainak hátrányos megkülönböztetésére, és arról is írt, hogy míg az ukrán ellentámadás elkerülhetetlen, az orosz csapatok dolgát árulás nehezíti, így nem engedik számukra, hogy védelmi vonalakat építsenek ki. A héten arról is érkeztek jelentések, hogy az orosz hadsereg és a Wagner emberei egymást kezdték lőni. Az utóbbi időszakban azonban voltak arra utaló jelek is, hogy enyhül a konfliktusa az orosz hadsereggel.
Prigozsin szerint az ukrán ellentámadás május első hetében kezdődik, amikor felszárad a sár a csatatéren – írja a Bloomberg.
Egy másik konfliktusról is egyeztetett Putyin
Telefon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel, hogy megvitassák a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos aktuális ügyeket – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.
Fotó: Mihail Klimentyev
Az állami hírügynökség közlése szerint az orosz és az örmény vezető a Hegyi-Karabah körüli puskaporos helyzet alakulásáról tárgyalt, nagy hangsúlyt fektetve a térség stabilitásának és biztonságának szavatolására. Az Örményország és Hegyi-Karabah közötti legfontosabb szárazföldi kapcsolatként ismert Lacini-folyosó jelenlegi eszkalációjával összefüggésben hangsúlyozták, hogy
a helyzet csak úgy oldódhat meg, ha az Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői közötti megállapodásokat mindegyik fél szigorúan betartja.
Zelenszkij: Putyin az egész világot zsarolja Ukrajnán keresztül
Mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy Oroszország nukleáris létesítményekkel zsarolja a világot – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, a csernobili atomerőmű-baleset évfordulója alkalmából a Telegramon közzétett üzenetében.
Harminchét évvel ezelőtt a csernobili atomerőmű balesete hatalmas sebhelyet hagyott az egész világon. Egy sugárszivárgás az egykor hangulatos és fejlett területet tiltott zónává változtatta. Ma a Csernobil körüli harminc kilométeres övezet továbbra is veszélyes hely, ahol magas a sugárzás értéke. Tavaly az orosz megszállók nemcsak az atomerőművet foglalták el, hanem ismét veszélybe sodorták az egész világot. Mindent meg kell tennünk annak megakadályozására, hogy egy terrorista állam nukleáris létesítményekkel zsarolja Ukrajnát és a világot
– hangsúlyozta az államfő.
Hszi Csin-ping visszahívta Zelenszkijt
Váratlan fordulat történt az orosz–ukrán háborút övező diplomáciai viharban: Hszi Csin-ping kínai elnök felhívta telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„Hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csin-ping elnökkel – tweetelte az ukrán államfő. – Úgy gondolom, hogy ez a beszélgetés, valamint a pekingi ukrán nagykövet kinevezése erőteljes impulzust ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének” – tette hozzá.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta első ízben fordult elő, hogy a kínai elnök kapcsolatot létesített ukrán kollégájával. A beszélgetésről további részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra – amint arról a kínai Hszinhua hírügynökség is beszámolt.
Brazil csapat dobott mentőövet az FC Mariupolnak
Szinte mesébe illő módon születhet újjá az orosz–ukrán háború viszontagságaiban gyakorlatilag teljesen megszűnt mariupoli focicsapat. Egy dél-brazíliai ukrán közösség tagjai úgy döntöttek, hogy a háború sújtotta országgal való szolidaritásuk jeléül a helyi labdarúgóklubjukat átalakítják az Azovi-tenger partján fekvő kikötőváros feloszlatott FC Mariupol nevű csapatává – számolt be róla a The Guardian.
A Paraná tartományban található Prudentópolis régióból származó AA Batel csapata hétfői közleményében jelentette be, hogy egy évvel azt követően, hogy az FC Mariupol létesítményei és stadionja megsemmisültek az Oroszország által indított háborúban, felveszik az FC Mariupol nevét, valamint az ukrán egyesület címerét és logóját.
A klub a közösségünk identitását képviseli, a közösségünknek pedig több mint 70 százaléka vagy ukrán vagy pedig ukrán leszármazott
– nyilatkozta az arculatváltás kapcsán az AA Batel elnöke, Alex Lopes.
Feltámad az Azov-zászlóalj
Kijev most azon dolgozik, hogy Ukrajna várható ellentámadására ismét megszervezzék az Azov-zászlóaljat. Egy évvel ezelőtt a tavaszi hónapokban az orosz–ukrán háború legkegyetlenebb harca Mariupolban zajlott, ahol az ukrán Azov-zászlóalj tartotta a várost az orosz ostrommal szemben. Az összecsapások alatt a civilek és a katonák a város acélüzemébe, az Azovsztal gyárba húzódtak vissza, ahol hetekre elbarikádozták magukat.
Végül a kitartó támadások után az Azov ezred maradéka letette a fegyvert. Az életben maradt katonákat fogolyként szállították el az oroszok. Állítólag a dandár fogságba esett tagjainak nagy része életét vesztette, amikor egy rakéta csapódott a donyecki Olenikva település mellett felállított hadifogolytáborba. A tavaly július végén közölt hírek szerint az oroszok itt tarthatták az Azov elfogott tagjait. Oroszország és Ukrajna egymást hibáztatta a rakétacsapásért.
Az Azov-zászlóalj híre széles körben elterjedt már a 2014-es krími események után is. Sokan neonáci csoportnak tartották az ezredet, akik különösen kegyetlenek voltak a csatamezőn.
Putyin is vagyonelkobzást hirdetett a nyugati szankciók miatt
Vlagyimir Putyin rendelete értelmében ideiglenes orosz állami kezelésbe kerül a külföldi államokkal kapcsolatban álló vállalatok vagyona, ha ezekben az országokban orosz vagyontárgyakat zárolnak. A rendeletet kedd éjjel tették közzé a jogi információk hivatalos portálján.
A dokumentum értelmében az orosz Uniprónak a német Uniper tulajdonában lévő részvényeinek 83,73 százaléka és a finn Fortum tulajdonában lévő Fortum részvényeinek 98 százaléka az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség ideiglenes igazgatása alá kerül.
A barátságtalan országok vagyonának ideiglenes kezelése a rendelet szerint államfői döntéssel megszüntethető.
Védelmi minisztereket látott vendégül Moszkvában Sojgu
Orosz–iráni–szíriai–török védelmi miniszteri tanácskozás zajlott Moszkvában a szíriai helyzetről.
Egy ukrán tábornok szerint az ország túl nagy árat fizetett Bahmutért, és ez a vezetés hibája
Bahmut nem volt felkészítve az ostromra, emiatt túl sok embert veszített az ukrán haderő a hónapok óta zajló ostrom alatt.
Az FBI is segít előkeríteni az orosz háborús bűnösöket
Az USA és Ukrajna a digitális teret is felkutatja a háborús visszaélések felderítéséhez.
