Emmanuel Macron francia elnök szerdán megérkezett Pekingbe, ahol csütörtökön Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével együtt Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyalnak a 21. századi politika egyik legbizarrabb csúcslátogatásán, amelynek a során azt érdemes figyelni, a hármasból ki hogyan lép a másik lábára, milyen előnyt igyekszik kicsiholni, és miképpen foglal állást az ukrajnai háború befejezését célzó kínai békejavaslattal kapcsolatban.
Hármuk közül Kína ura várhatóan nem lép ki a nyájas vendéglátó szerepéből, és aligha tüzel vissza Ursula von der Leyen vitriolos múlt heti kirohanására – erre lehet következtetni a helyi hivatalos angol nyelvű sajtó cikkeiből, amelyek az uniós vezetők látogatását készítik elő.
Macron elnököt taps fogadja
Emmanuel Macront meglehetősen meleg és bizakodó hangú előzetes fogadta a kommunista párt ellenőrzése alatt álló Global Times portáljának címlapján. A cikk szerint Kína párizsi nagykövete, Lu Shaye azt emeli ki egy francia lapnak nyilatkozva hogy Macron – akinek az oldalán 60 nagyvállalati vezető, Jean-Michelle Jarre zeneszerző és Jean-Jacques Annaud filmrendező is Pekingbe érkezik – egy sor megállapodást ír majd alá, hogy előremozdítsa az együttműködést a légiiparban, a polgári atomiparban és a mezőgazdaságban, és fenntartsa a globális ipari és beszállítói láncok stabilitását.
A nyugati Reuters hírügynökség ezzel szemben Noah Barkint, a Rhodium Group elemzőjét idézi, aki szerint nem most van itt az ideje üzleti megállapodásokat vagy nagy beruházásokat bejelenteni.
Az bizalmi szavazatot jelentene a kínai gazdaság számára, és azt az üzenetet küldené, hogy Franciaország nincs az amerikai megközelítés mögött
– magyarázta.
Az amerikai megközelítés: Washington feszültsége Pekinggel egyre emelkedett az elmúlt években, többek közt Ukrajna orosz lerohanására hivatkozva, amelyet az Egyesült Államok – Kína fő geopolitikai riválisa – vezette nyugati szövetségesek kritikája szerint a kínaiak nem ítéltek el, sőt szorosabbra vonták a gazdasági kapcsolataikat Moszkvával.
Ott van Ukrajna
A látogatás során nagy figyelem irányul majd arra, miképpen nyilatkozik Hszi vendégeként a francia elnök az ukrajnai konfliktusról, illetve a kínai béketervről, amelyet nem támogattak a nyugatiak, azzal érvelve, hogy egy tűzszünet és béketárgyalás most befagyasztaná Oroszország ukrajnai területszerzését.
A franciák Ukrajna küzdelmének elkötelezett támogatói, de a konfliktus kezelését, illetve a vállalataik oroszországi jelenlétét és a nyugati szankciókat illetően többször is kilógtak már a sorból, gazdasági érdekeik miatt, illetve mert Macron igyekezett elfoglalni a nemzetközi politikában támadt rést, amelyet a német kancellári székből tavalyelőtt távozó, és a konszenzusteremtésben jeleskedő Angela Merkel hagyott maga után.
Merkel utóda, Olaf Scholz nemzetközi közvetítőként és kezdeményezőként nem ért el sikereket, de a pekingi látogatásával öt hónappal megelőzte Macront, hiszen a németek számára még a franciáknál is fontosabb a világ második gazdasága kereskedelmi és beszállító partnerként.
A különcködésért Scholz rendesen meg is kapta a magáét a nyugati sajtóban és politikában, és erre számíthat Macron is, ha nagyon disszonáns hangot ütne meg az uniós kórushoz képest, még úgy is, hogy ő hivatalos uniós látogatóként is érkezik Pekingbe, Von der Leyen oldalán.
Valamit mégis megpróbálhat – habár rászegeződik Ursula szeme –, hiszen a francia belpolitikában komoly slamasztikába került, kénytelen volt rendeleti úton, a parlament kikerülésével bevezetni a nyugdíjreformját, amely ellen folyamatosak az erőszakos tüntetések. Macronnak sose volt nagyobb szüksége gazdasági és külpolitikai sikerre, mint most. A kínaiak nem tűnnek türelmetlennek, a helyi lap idézte megfigyelők szerint az ukrajnai kérdésben az álláspontok eltérnek, a nagykövet pedig reményét fejezte ki a közeledésre.
És ott van Von der Leyen is
A látogatás pikantériája, hogy az Európai Bizottság elnöke pont a pekingi látogatása előtti hetet választotta arra, hogy megtartsa első teljes beszédét Kína bírálatáról. Erre alig három héttel azután került sor, hogy Von der Leyen Washingtonban Joe Bidennel tárgyalt meg gazdasági és világpolitikai kérdéseket. Nem tudni, hogy a beszéd üzenete – Európának keményebben kell fellépnie Kínával szemben – inkább szólt-e Hszinek, mint Macronnak.
Hogy szikrázni fog-e a levegő a hármas találkozón is, az előreláthatólag elsősorban Von der Leyenen fog múlni.
A Global Times nem „tüzelt vissza” Leyen beszédére reagálva, sőt, szerda délig csak Macron üdvözlésével foglalkozott, és az Európai Bizottság elnökével nem. (Ami a pekingi szokásokat ismerve csütörtökig még bőven változhat.)
Mindenesetre az újság címlapján szerepel egy szerkesztőségi cikk, amely általában is a befektetők figyelmébe ajánlja a megint gyorsulásba lépett kínai gazdaságot, habár „a nyugati médiában nincs hiány félelemkeltő címekben a kínai gazdaságról”, miközben amerikai és egyéb nyugati hivatalnokok a kínaiaktól való „függetlenedésre” szólítanak fel, az Egyesült Államok pedig protekcionista lépésekhez folyamodik. A cikk nem tartalmaz utalást ellenséges európaiakra, és az ellenségeskedésért az USA elijesztő „geopolitikai fecsegését” teszi felelőssé.
A brüsszeli uniós híportál, a Politico a következőképpen látja a látogatás teremtette kihívást, "Leyen táncát Macron körül":
Az eredmény egy kényes diplomáciai tánc lesz a következő három napban, miközben von der Leyen és Emmanuel Macron francia elnök egységes európai arcot próbál meg prezentálni a helyszínen annak ellenére, hogy a terveik különbözőek.
