Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Uniónak bátrabbnak kell lennie Kínával szemben, amely „belföldön elnyomóbbá, külföldön pedig agresszívabbá vált” az utóbbi években – írta a Politico.
Von der Leyen a jövő heti kínai látogatását megelőzően, csütörtökön éles hangú beszédében arra figyelmeztette Pekinget, hogy ne álljon Moszkva oldalára, és ne kampányoljon egy olyan békéért, amely Ukrajnát hátrányos helyzetbe hozná:
A„z EU és Kína közötti kapcsolat jövőjében meghatározó tényező lesz az, hogy ezután a keleti nagyhatalom hogyan viszonyul Putyin háborújához.”
A bizottság vezetője először utalt arra, hogy az EU felrúghatja a Pekinggel 2020-ban megkötött, mérföldkőnek számító kereskedelmi megállapodást, amelyet az Európai Parlament megakasztott, miután Kína több képviselője ellen is szankciókat vezetett be. Von der Leyen szerint itt az ideje, hogy az „átfogó beruházási megállapodást” (CAI), valamint az EU bővebb Kína-stratégiáját átértékeljék.
Bár a politikus már korábban is kritikusan nyilatkozott Kínáról, ez az első alkalom, hogy az EU vezetője teljes beszédet mondott a blokk és Peking kapcsolatáról és annak bizonytalan jövőjéről. Von der Leyen a tajvani helyzetre, az emberi jogok hszincsiangi megsértésére és a Litvániával szembeni gazdasági megtorlásokra utalva elmondta:
Ezek az eszkalációs lépések egy olyan Kínára utalnak, amely az utóbbi években belföldön elnyomóbbá, külföldön pedig agresszívabbá vált, ez az irány pedig nem egyeztethető össze az Unió értékrendjével.
Különösen a múlt héten Moszkvában találkozó Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin közötti kapcsolatokat bírálta. Véleménye szerint a Kínai Kommunista Párt „egyértelmű célja a nemzetközi rend átalakítása, hogy annak középpontjában egyedül Kína álljon”, és ehhez még az ukrajnai háborút kirobbantó Oroszországgal is hajlandó szövetségre lépni.
Fotó: Pavel Birkin / Szputnyik / Kreml
Von der Leyen felszólította az uniós országokat, hogy lépjenek fel Kína és a kínai befolyás ellen, és bejelentette, hogy az EU még idén új gazdaságbiztonsági stratégiát fog bevezetni, amely elsősorban a kifelé irányuló befektetéseket és az érzékeny technológiákat érintené:
Biztosítanunk kell, hogy vállalataink tőkéjét, szakértelmét és tudását ne használjuk fel olyanok katonai és hírszerzési képességeinek növelésére, akik egyben rendszerszintű riválisok is.
Bár az EU-nak most már mindenképpen meg kell határoznia a Kínával való jövőbeli kapcsolatát az olyan érzékeny csúcstechnológiai területeken, mint a mikroelektronika, a kvantumszámítógépek, a robotika, a mesterséges intelligencia vagy a biotechnológia, ez nem feltétlenül Von der Leyenen múlik.
Az EU-tagállamokat képviselő Európai Tanács eddig óvakodott attól, hogy a bizottságnak túl nagy hatalmat adjon az országok gazdasági működése felett, és még kérdéses, hogy egy ilyen stratégia működőképes lehet-e a blokkon belül.
Közben a spanyol miniszerelnök, Pedro Sánchez sürgette az ázsiai országokat, hogy nyissák meg piacaikat a nyugati vállalatok előtt, valamint a kölcsönös együttműködés jelentőségét hangsúlyozta, miközben Li Csiang kínai kormányfő reformokat ígért a Boao Fórumon.
