Megérkezett szerdán Emmanuel Macron francia elnök Kínába, nem sokkal az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen gépének landolása előtt. A két európai vezető látogatásának célja a kapcsolatok javítása Európa fontos gazdasági partnerével, felvetve a kényes kérdéseket is mint az Ukrajnában zajló háború vagy a kereskedelmi kockázatok.
A francia elnök 2019 óta először utazik az ázsiai országba, míg a bizottsági elnök kinevezése óta még nem járt Kínában, részben a szigorú járványügyi szabályok miatt is. Macron a látogatás előtt Joe Biden amerikai elnökkel is egyeztetett telefonon, hogy hogyan lehetne Hszi Csin-ping kínai elnököt is az Ukrajnában zajló konfliktus mielőbbi lezárása felé terelni, miután Peking szoros szövetségese, Oroszország támadást intézett az ország ellen.
Macron gépén mintegy ötven üzleti vezető is helyet kapott, többek között az Airbustól, az Alstomtól vagy az EDF-től,
ám elemzők szerint most bejelenteni jelentős üzleteket nem biztos, hogy szerencsés volna az Egyesült Államok és Kína fokozódó geopolitikai rivalizálásának árnyékában.
Von der Leyen korábban arról beszélt, hogy az EU-nak kockázatmentesítenie kellene a kapcsolatait Pekinggel, amibe a szenzitív technológiák kínai hozzáférésének korlátozása és a kínai inputok szerepének mérséklése is bele tartozik – írja a Reuters.
A francia elnök azért hívta magával a bizottság vezetőjét, hogy
az európai egységet sugározza, miután francia tisztviselők kritizálták Olaf Scholz német kancellárt, amiért egyedül utazott Kínába a tavalyi év végén.
Macron szeretné az unió és Kína gazdasági kapcsolatait erősíteni, ám Von der Leyen megközelítését is támogatja, ugyanakkor szeretné az erőteljesen kritikus hangokat lejjebb tekerni, tartván a pekingi válaszlépésektől.
A kereskedelmi kapcsolatokon túl mind a két európai vezető szeretné rávenni Kínát, hogy Oroszország feletti befolyását a mielőbbi béke elérésére használja Ukrajnában, vagy legalább rávegye Pekinget arra, hogy közvetlenül ne támogassa az orosz háborús erőfeszítéseket.
Kína idén már közzétett egy 12 pontos békejavaslatot, ám ezt a nyugati országok jórészt elutasították, mivel az nem ítéli el Oroszországot. Ugyanakkor a kínai javaslat első pontjában szerepel minden ország területi épségének tiszteletben tartása az ENSZ alapokmánya alapján, ami nem igen jelenthet mást, mint az orosz csapatok kivonulását.
Ugyanakkor Hszi Csin-ping a múlt hónapban Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Macron közölte, hogy el fogja mondani Hszi-nek, hogy Európa nem fogadja el, hogy Kína fegyverekkel látja el Oroszországot. Macron szerint az orosz–kínai viszony közelsége miatt Kína talán az egyetlen állam, mely alapvetően változtathat a konfliktus menetén.
A múlt héten Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök sürgette Hszit, hogy beszéljen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ezt az üzenetet pedig Macron és von der Leyen is megerősítheti. Zelenszkij szintén jelezte, hogy készen áll Kijevben fogadni a kínai elnököt.
Miután Kína képes volt tárgyalóasztalhoz ültetni Szaúd-Arábiát és Iránt, Peking igyekezett magát béketeremtőként feltüntetni, szemben a tűzre olajat öntő Egyesült Államokkal.
