Csütörtökön kerül az Európai Parlament képviselői bizottsága elé a világ első mesterséges intelligenciáról (MI) szóló jogszabálytervezetéhez készült kiegészítő javaslat, amely betiltaná a biometrikus arcfelismerő (Big Brother) technológia utcai alkalmazását – írja a The Guardian.
A rendelettervezet 5. cikkének kiegészítése egyrészt megtiltaná, hogy kamerák segítségével kövessék az embereket az üzletekben, utcákon vagy más nyilvános helyeken, másfelől a jövőben az sem lenne lehetséges, hogy a vállalatok a zárt láncú televíziókon készült felvételek és a felhasználók által az Instagramon, a Facebookon vagy más közösségimédia-platformon közzétett képek egyezése révén, személyek azonosítására használják a mesterséges intelligenciát.
A tilalmat megsértő cégeket akár tízmillió eurós bírsággal is sújthatnák, illetve kizárhatják őket az EU területéről is, ám az Európai Néppártban helyet foglaló jobbközép politikusok egy része nem támogatja a javaslatot, mivel szerintük a technológiát fel lehetne használni a súlyos bűncselekmények, például a terrorizmus elleni küzdelemben.
A biometrikus szkennelés javasolt tilalma mellett még másik 11 kiegészítő rendelkezésről, köztük a ChatGPT jelentette kockázatok kezelésének szabályozásáról is szavaznak a bizottságban, ám ez az egyetlen, amely várhatóan a néppárti képviselők ellenállása miatt nem fog átmenni a csütörtöki rostán.
A lassan két éve készülő MI-rendelethez benyújtott tucatnyi javaslatot amúgy összesen 3000 indítványból szűkítették le.
Az EP-képviselők úgy vélik, hogy mivel az MI-rendelet lesz a világ első ilyen jellegű jogszabálya, a szabályozás mintájává válhat, amelyet az olyan óriáscégek, mint a Google, a Microsoft vagy a közösségi oldalakat üzemeltető vállalatok is kénytelenek lesznek elfogadni.
Ha az EU lép először, és észszerű szabályokat hoz, a cégek mellett a közösségen kívüli országok is az uniós szabályokból fognak kiindulni saját szabályozásuk kialakításakor
– mondta a The Guardiannek Zach Meyers, a Centre for European Reform kutatója.
