A Meta egyre nehezebben tudja letiltani a tálibokat a WhatsAppról
Afganisztán 2021-es elfoglalása óta a tálib kormány egyre többet használja WhatsAppot, hogy a titkosított üzenetküldő alkalmazáson keresztül osszanak meg hivatalos minisztériumi közleményeket, vagy rendeljenek el rajtaütéseket. Ezzel viszont kellemetlen helyzetbe hozzák a Metát, amelynek a csoport elleni amerikai szankciók miatt le kell tiltania a felhasználókat – írta a The New York Times.
A radikális kormány képviselői számára a WhatsApp alapvető eszközzé vált a csoporton belüli és a hivatalos kommunikációhoz is, azonban a Meta értesítés nélkül letilthatja őket, ezzel megszakítva a létfontosságú csatornákat. S bár a tálibok megpróbálják kijátszani a rendszert eldobható SIM-kártyákkal és új fiókok létrehozásával, a helyzet az utóbbi években cinikus macska-egér játékká változott.
A Metának, a WhatsAppot birtokló kaliforniai székhelyű anyavállalatnak le kell tiltania a tálibokhoz kötődő felhasználókat, hogy megfeleljen az amerikai szankcióknak, amelyek több mint két évtizede vannak érvényben a terrorizmushoz köthető és emberi jogokat semmibe vevő militáns csoport ellen.
A WhatsApp nagyon fontos számunkra – erre alapul az ország vezetése, és az alkalmazás nélkül minden adminisztratív és nem adminisztratív munkánk is megbénulna. A Meta és Washington a szankcióval nemcsak nekünk, hanem Afganisztánnak ártanak a tisztviselők letiltásával
– nyilatkozta Baglan tartomány tálib szóvivője.
A Meta harca a tálibok ellen azonban egy súlyosabb problémára is rávilágít: milyen bizonyítékokra van szükségük arra vonatkozóan, hogy egy WhatsApp-fiók egy tálib felhasználóval áll kapcsolatban, mielőtt letiltják őket, és mennyire látnak rá az átlag felhasználók elvileg titkosított üzeneteire?
A Meta szóvivője szerint a WhatsApp a csoportnevek, leírások és csoportprofilképek átvizsgálásával azonosítja a tálibokkal kapcsolatban álló felhasználókat, majd letiltja a sértő fiókokat –
a kormány tisztviselői szerint azonban a legtöbb érintettnél nem voltak nyilvánosak az ilyen azonosítók, és a vállalat egyedül a beszélgetések elolvasásával jöhetett volna rá, hogy ki köthető a radikális csoporthoz.
James Comey, az FBI korábbi igazgatója egy 2014-es beszédében arra figyelmeztetett, hogy a széles körű titkosítás – a WhatsApp fő értékesítési pontja, amely a felhasználói tartalmak biztonságát ígéri – „nagyon komoly következményekkel járna a bűnüldöző és nemzetbiztonsági ügynökségek számára”.
A 9/11 után elfogadott terrorizmus elleni hazafias törvény lehetővé tette az FBI számára, hogy titokban házkutatásokat és lehallgatásokat végezzen el amerikai állampolgároknál, és bűncselekményre utaló bizonyítékokat keressen.
Ezen keresztül elvileg a közösségi médiákhoz és a csevegőalkalmazásokhoz is hozzáférhetnek, bár a Meta továbbra is tagadja, hogy az FBI-nak rálátása lenne a belföldi és a nemzetközi felhasználókra.
A WhatsAppot régóta bírálják a kormányzati csoportok – az adatvédelmi szakértők pedig folyamatosan dicsérik – a felhasználók közötti erős titkosítása miatt. Az alkalmazásnak a tálibokkal való társulása, annak ellenére, hogy a Meta nyilvánvalóan megoldotta a fiókok további korlátozását, kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a titkosított tartalommal rendelkező közösségi médiavállalatok hogyan fognak megbirkózni a törvényt megsértő felhasználókkal.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
