Az orosz hadsereg éjjel és hajnalban légitámadást intézett több ukrajnai nagyváros ellen, többek között Kijevet is célba vették az iráni gyártmányú Sahid drónok. Az ukránok arról számoltak be, hogy mindenhol sikerült visszaverniük az oroszok támadásait. Az ukrán fegyveres erők azt állítják, hogy 30 drónból 28-at megsemmisítettek.
Bár Oroszországot a háború kezdete óta szinte minden nyugati ország szankciókkal sújtja, azért maradtak még kereskedelmi partnerei. Kína május végéig 42,1 millió tonna orosz kőolajat importált Oroszországból, 23,7 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában, az olajért kifizetett összeg azonban csökkent.
Az készen áll arra, hogy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomaggal támogassa Ukrajna újjáépítését, miközben az ország kulcsfontosságú ellentámadást indított, hogy visszaszerezze a háború kezdete óta elvesztett területeit. A Világbank becslései szerint Ukrajna újjáépítési költségei 411 milliárd dollárra (140 ezermilliárd forintra) tehetők.
Az Európai Unió az orosz–ukrán háború kitörése óta összesen csaknem 38 milliárd eurónyi, Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról döntött.
Nem Ukrajna az egyetlen, aki hadserege megerősítésén dolgozik. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a közösségi oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy Magyarország francia gyártmányú légvédelmi rakétákat vásárol. Nem egyedül, hiszen az erről szóló szándéknyilatkozatot aláírta Belgium, Észtország és Ciprus is.
Bár zajlik az ukrán ellentámadás, és az ország újjáépítése is tervben van, továbbra is rengeteg ukrán állampolgár hagyja el hazáját a háború miatt. Évtizedek óta nem látott növekedést produkált tavaly Németország lakossága. Az ország népessége 2022-ben egy év leforgása alatt 1,3 százalékkal bővült, és 84,4 milliósra duzzadt, ami a legnagyobb éves emelkedés Németország 1990-es újraegyesítése óta. Ehhez nagyban hozzájárult az országba érkező nagyszámú ukrán menekült.
Nemcsak Németországba, hanem Magyarországra is érkeznek ukrajnai menekültek. Hétfőn tízezernél is több ukrajnai menekült érkezett hazánkba.
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden megkongatta a vészharangot, szerinte ugyanis valós fenyegetésként kell kezelni, hogy Oroszország taktikai atomfegyverek esetleges bevetése mellett dönt. Vlagyimir Putyin még március 25-én jelentette be, hogy Minszk kérésére Moszkva taktikai atomfegyverekkel szereli fel legfontosabb szövetségesét. A Kreml akkor arra hivatkozott, hogy Washington ezt már régóta megteszi saját partnereivel.
A Kreml a háború kezdete óta több mint tízezer katonának adott jutalmat a nyugati fegyverek megsemmisítéséért. Legutóbb egy orosz katona, aki az egyik ukrajnai ütközetben megsemmisített egy német Leopard harckocsit egymillió rubel (több mint 4 millió forint) jutalmat kapott.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden annak a véleményének adott hangot, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „ismételten hazug vádakkal illette Orbán Viktor miniszterelnököt és Magyarországot” a kárpátaljai hadifoglyok ügyében. A magyar kormány szerepvállalása nélkül, az Orosz Ortodox Egyház és a Máltai Szeretetszolgálat együttműködése szabadult tizenegy ember a hadifogságból, agyanakkor Szijjűártó szerint örülni kell a hírnek, hiszen ha csak egy ember is visszanyeri a szabadságát, már az is jó hír, ez pedig tizenegyszeresen is az.
