késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ez lehet az ötödik főbűn – ha már egyszer az életünkbe kerül
Új helyzetet teremthet, ha az Európai Bizottság, valamint a tagállamok is elfogadják azt a javaslatot, amelyet az Európai Parlament korábban megszavazott, azaz, hogy az ecocide, magyarul öko- vagy ököcídium bűncselekménynek minősüljön. Az Európai Parlament erről március 29-én döntött, most pedig következik az úgynevezett trialógus a parlament, a bizottság és a tagállamok között, plusz az ellenkezők meggyőzése is elengedhetetlen. Viszont ha végbemegy a folyamat, akkor minden EU-országnak implementálnia kell azt a saját törvényrendszerébe.
Fotó: Jam Sta Rosa / AFP
Persze adja magát a kérdés, hogy mi is az az ecocide.
Mindenki által elfogadott és egységes értelmezés nincs, egyelőre leginkább abból a jogi fordulatból indulhatunk ki, ami egy 2021-es független szakértői panel megfogalmazása.
E szerint az ökocídium egy olyan jogellenes vagy szándékos cselekmény, amelyet annak tudatában követnek el, hogy nagy valószínűséggel súlyos és széles körű vagy hosszú távú környezeti kárt okozhat.
Mekkora lenne a büntetés?
A zöld EP-képviselő, francia Marie Touissant szerint az Erika tankerhajó 1999-es elsüllyedésekor került elő a téma, de mivel azóta is eltelt már több mint két évtized, látható, hogy lassú a haladás.
Az Európai Unió tagországai jelentik a Nemzetközi Büntetőbíróság tagságának a negyven százalékát, azaz ha az ökocídium bűncselekményként kerülne a nemzeti törvénykezésbe, annak világszinten is nagy hatása lenne
– mondta.
Ennek érdekében az Európai Bizottság 2021 decemberében jelentkezett beadvánnyal, hogy frissítse és harmonizálja a vonatkozó szabályozást, pontosabban a potenciális büntetéseket. A mostani tervezet szerint magánemberek és vállalatok egyaránt szankcionálhatók lennének, a pénzbüntetéstől a szabadságvesztésig – a legtöbbet hangoztatott büntetési tétel a legfeljebb tízéves szabadságvesztés, valamint cégek esetén a hároméves profit tíz százaléka.
Mi marad a háború után?
A végcél azonban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumában szereplő, nemzetközileg elismert négy bűncselekményhez, a népirtáshoz, az emberiesség elleni bűntettekhez, a háborús bűnökhöz és az agresszióhoz ötödikként csatlakozzon az ökocídium. Idevág, hogy az orosz–ukrán háborúban a Nova Kahovka-gát felrobbantását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is ökocídiumnak nevezte.
Fotó: Oleksii Filippov
Az ukránok hetente adnak ki összefoglalót a háború természeti hatásairól, és van miről, hiszen
mostanáig 53 milliárd dollár (18 ezer milliárd forint) értékű rongálásnak felelnek meg a hátramaradt töltényhüvelyek és a tankok roncsdarabjai, a katonák után maradt szemét, a károk a nemzeti parkokban, a vízszennyezés, valamint az immár kihalás fenyegette növény- és állatfajok.
Ezek mind az ökocídium alá tartoz(ná)nak, akárcsak a „békeidőbeli” bűnök, mint a mélytengeri vonóhálós halászat, az olajfolyások, a műanyagszennyezés, az erdőirtás, a bányászat, valamint a textilipar több munkafázisa.
Akadnak persze nehézségek is a kampányban, például az ellenzői.
Kik állnak ellen?
Laura Sullivan, a WeMove Europe közösségi NGO ügyvezető igazgatója amiatt aggódik, hogy a lobbistáknak bejáratott útvonalai vannak a döntéshozókhoz. Ezáltal szerinte a tervezetet a gazdasági növekedés és fejlődés nevében felvizezhetik, és biztos, hogy az érintett cégek a tagállamokra is nyomást helyeznek majd azzal a fenyegetéssel, hogy akkor máshová viszik az üzletet és az állásokat.
Fotó: Rich Carey
Ráadásul a tervezet szövegezése szándékosan szélesre szabta az ökocídium palettáját, ami kontraproduktív lehet, ha mindenre rásütik.
Jojo Mehta, a Stop Ecocide International nevű NGO igazgatója elmondta:
a leendő szabályozás nem lesz visszamenőleges hatályú, abban viszont igenis lehet szerepe, hogy például újabb bányák ne nyíljanak.
Frederik Hafen, a European Environmental Bureau zöldszervezet tagja a Volkswagen példáját hozta fel mint állatorvosi lovat. A VW ugyanis környezetbarátként árulta a dízelautóit, amikbe „csaló eszközöket” telepített, amelyek fals információkat adtak a szén-dioxid-kibocsátásról. Évekkel később kiderült a turpisság, a bűnösöket viszont csalásért ítélték el, ami messze kisebb büntetési tétellel jár, mint amit a mostani kampány szeretne elérni.
Az a fontos, hogy nem olyan autókat adtak el, amilyeneket reklámoztak, vagy pedig az, hogy olyan kocsikat értékesítettek, amelyek károsították a környezetet és a tüdőnket?
– tette fel a kérdést Frederik Hafen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.