Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az EU költségvetése hosszú távú, hétéves, szemben a tagállamok többnyire négyéves ciklusaival. A jelenleg hatályban lévő büdzsé a 2021–2027-es időtávra szól. Hozzátette, hogy a hétéves keretköltségvetést a tagállamok egyhangúan fogadták el – Magyarország is.
Az idők azonban változnak – tette hozzá, utalva például a kamatköltségek megemelkedésére –, így kiigazítás szükséges. A büdzsé tervezésekor nem számoltak a koronavírus-járvánnyal, az orosz–ukrán háborúval, az ezzel összefüggésben lévő energiaválsággal, valamint a példa nélküli inflációval. Spinant emlékeztetett arra, hogy a többletpénzek a külső határok védelmét is erősítenék, versenyképesebbé tennék az ipart és lehetővé tennék Ukrajna további finanszírozását.
Orbán Viktor már a csúcs előtt egyértelművé tette, hogy Magyarország elutasítja a költségvetés bővítését.
A szóvivő leghangsúlyosabb állítása az, hogy a Magyarország és Lengyelország számára elkülönített összegek továbbra is rendelkezésre állnak – ezeket semmilyen más célra nem költik el. Hangsúlyozta viszont, hogy mielőtt utalják a pénzeket, a két országnak végre kell hajtania az általuk vállalt és az EU által elfogadott reformokat.
Hatalmas vitát kavart a migráció
Folytatódott a tagállami vezetők közötti tárgyalás a menekültügyi és migrációs reformokkal kapcsolatos záródokumentumok szövegezésével kapcsolatban, miközben több tagország Magyarország és Lengyelország elutasító álláspontját bírálta a júniusi belügyi tanácsban többséggel elfogadott következtetésekkel kapcsolatban.
Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint Lengyelország és Magyarország azáltal, hogy blokkolja a vezetői megállapodást migrációs témában, a cseh érdekeket is veszélyezteti. A cseh kormányfő szerint a két ország gyakorlatilag minden olyan szöveget elutasít, amely megemlíti a migrációt.
Akik szerint a cseh kormánynak együtt kell működnie ezzel a két országgal ebben a kérdésben, azok tényleg nem tudják, mit beszélnek
– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Csehország egyértelműen meg akarta említeni a tanácsi zárónyilatkozatban, hogy pénzügyileg támogatni kell azokat az országokat, amelyek jelentős számú ukrán menekültet fogadnak be, azonban Lengyelország és Magyarország ezt is ellenzi.
Az észt kormány élén álló Kaja Kallas azzal érvelt, hogy minden államnak kompromisszumkészséget kellene mutatnia a vitatott migrációs kérdésben, ugyanakkor elismerte, a tagországok egyetértenek abban, hogy az EU-nak a külső határok védelmére kell összpontosítania, hozzáfűzte, hogy a korábbi vitákból származó frusztráció akadályozza az egyetértést.
„Figyelembe véve minden tagállam aggodalmát, megvan a kompromisszumkészség szelleme a tárgyalóteremben, de az nem működik, hogy valaki mindenre csak nemet mond” – mondta Kallas.
A szlovén miniszterelnök, Robert Golob szerint a csúcstalálkozó nem zárul egységes következtetésekkel migrációs témában, a vezetők Charles Michel, az Európai Tanács elnökének önálló nyilatkozatát választják majd. Ez a nyilatkozat szerinte annak fontosságát hangsúlyozná, hogy a nem uniós országokkal együttműködve csökkentsék az EU-ba irányuló migrációt – ez az álláspont ugyanis széles körű támogatást élvez.
A szlovén kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációs politikáról szóló döntésekhez többségre van szükség, de Varsó és Budapest továbbra is egyhangúságot akar a kérdésben.
Kiemelte, hogy Magyarország semmilyen következtetést nem szavaz meg.
Magyarország és Lengyelország megkérdőjelezi egy uniós döntés érvényességét Xavier Bettel luxemburgi kormányfő szerint ez veszélyes jogi precedenst jelenthet abban az esetben, ha a tagállamok végül engednek nekik. Hozzátette, hogy inkább ne legyenek következtetések, mint hogy rosszakat fogadjanak el. Nem szabad engedni ugyanis, hogy Magyaroroszág és Lengyelország megkérdőjelezze a többségi döntéshozatalt.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök kiemelte azt, hogy az megerősítette a védelmi képességei fokozásának szükségességét. Elmondta, hogy a migrációról folytatott vita azt is egyértelműsítette, hogy az EU-nak a belső helyzet kezelése mellett a bevándorlás külső dimenzióira és a migráció okaira kell összpontosítania a külső határok erős védelme mellett. Ezért szerinte erősíteni kell a partnerországokkal ápolt együttműködést, hogy azok segítsenek megfékezni az Európába irányuló migrációs áramlatot.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök ugyanakkor arról beszélt, az sem probléma, ha nem születik megállapodás, mivel ez nem változtat a belügyminiszterek többségének hónap eleji egyezségén.
„Még ha nem is lesz egyezség, és a következtetéseket nem hagyják jóvá, a svéd elnökség alatt a migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban elért előrelépés a belügyminiszterek szintjén már megtörtént” – fogalmazott.
A belügyminiszterek június 8-i tanácsán a tagországok többsége tárgyalási álláspontot szavazott meg az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban, amely többek között a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le. Ezen megállapodás szerint a tagállamok kötelesek átvenni migránsokat azokból az országokból, ahová a legtöbben érkeznek. A migránsok befogadását megtagadó államoknak fejenként körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetniük az Európai Uniónak.
