Aki felidézi a hidegháború legriasztóbb epizódját, az 1962. októberi kubai rakétaválságot, annak elég pontos képe alakulhat ki arról, miért váltott ki riadalmat Washingtonban az a kubai terv, amelyről a The Wall Street Journal (WSJ) számol be éjfélkor kiadott exkluzív anyagában. Amerikai hírszerzési információk szerint Kína katonai kiképzőközpontot készül létrehozni Kubában.
Ha rakétákat nem is vizionálnak egyelőre – hatvan éve a Kubában kiépülő szovjet atomrakéta-rendszer vezetett majdnem világháborúhoz –, az amerikaiak számára már az is pont elég riasztó gondolat, hogy mostani stratégiai riválisuk, Kína katonái és felderítői állandó bázisra tesznek szert a Florida partjaitól alig kétszáz kilométerre fekvő szigetországban.
A félelmeknek már van egy rövid előtörténete, bár az, hogy katonai bázisról van szó, új szintre emeli őket. Szintén a WSJ jelentette június 8-án, hogy Kína és a karib-tengeri szigetország elvben már megegyezett egy új lehallgatóközpont létesítéséről Kubában. Ezt a híradást a Fehér Ház ponttalannak minősítette – részletek közlése nélkül. Két nappal később azonban már arról tett közzé korábban titkosított hírszerzési anyagot, hogy
már legalább 2019 óta vannak kínai hírszerzési létesítmények Kubában.
Sőt mi több, arról is vannak információk, hogy a meglévő hálózat gyorsan tovább bővül: az egyik ilyen létesítmény például már négy külön részre osztódott.
Ami a kiképzőközpont tervét illeti, ez amerikai hivatalnokok szerint szigorúan titkosított hírszerzési információkban szerepel, amelyeket – írja a lap – meggyőzőnek, de töredékesnek mondtak. A politikusok, elemzők körében ez a fejlemény különböző intenzitással okoz riadalmat – teszi hozzá a cikk.
Egyelőre nincs róla információ, felmerült-e ez a kérdés témaként vagy érintőlegesen Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap és hétfőn Pekingben zajlott tárgyalásain.
Egy korábbi és egy jelenlegi amerikai hivatalnok azt mondta a lapnak: a legaggasztóbb Amerika számára, hogy a tervezett bázis a kínai „141-es projekt” része, amely arra irányul, hogy globálisan kiterjessze katonai bázisai és logisztikai támogató központjai hálózatát.
Az amerikaiak számára ez nem újdonság, hiszen jóval korábban megtették ezt már ők maguk is, de meghökkentő lehet, amilyen sebességgel ölt formát a a gyökeresen átalakuló geopolitikai realitás: Kína globális hatalommá növekedése.
A 141-es projekt része az is, hogy Kína tengerészeti bázist hoz létre Kambodzsában, és készül egy katonai létesítménye az Egyesült Arab Emírségekben is, egyelőre ismeretlen céllal – közölték a lappal korábbi amerikai hivatalnokok. A 141-es katonai bázisok közül egyik-másik egyben hírszerző létesítmény, mint az eleddig egyetlen, amelyet a csendes-óceáni térségen kívül hoztak létre, Afrika szarván, Dzsibutiban.
A kubai ügy új szint: az ismert 141-es helyszínek közül egyik sem a nyugati féltekén helyezkedik el. Kubában, ahol Washington enyhén szólva nem szívesen látja a kínaiakat, egyébként 2002 óta már van amerikai katonai bázis: az elhíresült és Amerikában is heves vitákat szülő guantánamói fogvatartó központ.
Biden úgy véli, külpolitikai tudása Kissingerével vetekszikAz amerikai elnök ezt egy kaliforniai adománygyűjtésen jelentette ki. |
