Túlterheltek a magyar börtönök, egyre több a külföldi, és fájó a veszteség
A legfrissebb adatok szerint 2021-ben Magyarországon 18 623 személy töltötte büntetését valamely büntetés-végrehajtási intézményben. Jelentős részük ugyan magyar állampolgár, de egyre nő azok száma, akik más ország lakosai, és nálunk embercsempészet miatt vannak elítélve. Egy 2022 végi adat szerint a rabok 13 százaléka embercsempészet miatt tölti büntetését a magyar börtönökben. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közlése szerint a börtönök túlterheltek, és gazdasági szempontból inkább deficitet, mint többletet termelnek, ezért várható volt, hogy a kormány újraszabályozza a korábbi döntéseket.
A magyarországi szabályok szerint háromféle büntetés-végrehajtási intézettípust különböztethetünk meg:
- fegyházat,
- börtönt
- és fogházat.
A három közül a legszigorúbb a fegyház, a legenyhébbnek pedig a fogház tekinthető. Magyarországon 32 büntetés-végrehajtási intézet működik.
1990 és 2021 között jelentősen megnőtt a fogvatartottak száma főként az elítélt és a letartóztatásban lévő csoportok esetében. Közben kiugróan gyarapodott az elmúlt évtizedben az elzárásra beutaltaké is: míg 2010-ben 110-en töltötték szabadságvesztésüket ilyen formában, addig 2021-ben már 1125-en voltak. Elzárást elsősorban az olyan esetekben alkalmaznak, amelyekben a büntetés célja rövid tartamú szabadságelvonással is elérhető.
A börtönben lévő személyek javarészt férfiak, 2021-ben 17 193 férfi és 1430 nő töltötte büntetését valamely hazai intézmény falai között. Honosságuk tekintetében 95 százalékban magyar állampolgárok, és mindössze 5 százalék valamely más ország állampolgára. Az átlagéletkorra vonatkozóan ugyancsak rendelkezünk adatokkal. Egy 2019-es kimutatás szerint a legtöbb fogvatartott a 30–39 év közötti korosztály tagja (a teljes létszám 28,8 százaléka), szorosan mögötte a 40–49 év közöttiek (27,06 százalék) következnek, a lista harmadik helyét pedig a 25–29-es korcsoport foglalja el (15,33 százalék).
Magyarországon a legtöbb regisztrált bűncselekmény 2022-ben Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben történt.
A büntetés-végrehajtási költségvetés kiadásai 2022-ben megközelítették a 47 379 millió forintot.
A legtöbb kiadásuk a költségvetési, dologi, szolgáltatási, személyi juttatási és foglalkoztatottak juttatásai szektorokban volt. Tavaly 44 millió forintot terveztek beruházásokra és 157 millió forintot felújításokra fordítani. A teljes országos átlagot tekintve a 32 működő intézmény egyenként 4 906 250 forintot fordíthatott felújításra. A bevételi oldalon ennél jóval kevesebb összeggel lehetett számolni tavaly. Ennek alapján a kiadások bőven meghaladták a büntetés-végrehajtási intézetek bevételi lehetőségeit.
A működési bevételek, amelyek az intézetek fizikai működését hivatottak biztosítani, alkotják a legnagyobb csoportot. Ebből a szekcióból fedezik a fogvatartottak ellátását napi három alkalommal, a rezsiköltségeket, képzésük költségeit, egészségügyi ellátásuk, ruházatuk biztosítását. Bevételük származhat a kiszámlázott áfák után, a közvetített szolgáltatásokból és a készletértékesítésekből is.
A fogvatartottaknak képzési programokat is indítanak, azok, akiknek hiányos az iskolai képzettségük, megszerezhetik a szükséges fokozatokat is. Akik nem vesznek részt képzésben, azokat foglalkoztatják. Két módja lehet a foglalkoztatásnak: az egyik, ha a büntetés-végrehajtási intézet maga a munkaadó, tehát közvetlenül foglalkoztatja az elítéltet. A másik lehetőség, hogy kiközvetíti a munkaerőt szerződéses viszonyban álló gazdasági társaságoknak.
A munkával megkeresett bérből a fogvatartott kifizetheti a perköltségeket, illetve az egyéb ilyen jellegű kiadásait. Egy részét az intézmény használja fel a fogvatartott költségeinek fedezésére,
egy részét pedig saját maga, akár a börtönben üzemelő kereskedelmi egységekben, akár összegyűjtve, szabadlábra helyezését követően.
Az elmúlt másfél évben a büntetés-végrehajtási intézetek részére is korlátozták az elérhető EU-s forrásokat, emiatt pedig sok olyan változás nem tudott megvalósulni, amelynek segítségével a fogvatartottak helyzete javulhatna. A telítettség arányai jól mutatják, hogy 2016 óta sikerült csökkenteni az értékeket, de 2021-ben ismét megugrottak az arányok. Részben ennek is a következménye a kormány néhány héttel korábbi döntése a külföldi állampolgárságú, embercsempész rabok kiutasítására vonatkozóan. Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy az intézkedés miatt berendelte a magyar nagykövetet az osztrák külügyminiszter. Alexander Schallenberg úgy látja, hogy a magyar reintegrációs őrizet a szervezett bűnözőknek kedvez.
