Nincs kétsége afelől Lloyd Austin amerikai hadügyminiszternek, hogy a háború után Ukrajna a tagja lesz. Austin szerint ráadásul ezzel a szervezet vilniusi csúcstalálkozóján minden tagállam is egyetértett, ám hozzátette, hogy Kijevnek még vannak tennivalói az igazságszolgáltatás és demokrácia terén.
A vilniusi NATO-csúcs elég feszülten indult, miután a szövetség nem fektetett le menetrendet az ukrán csatlakozásra, de azért szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mégiscsak bizonyos biztonsági garanciákkal távozhatott, és azt is kimondták, hogy Ukrajna jövőjét a NATO-ban képzelik el, igaz, ez nem sokkal ment túl a 2008-as bukaresti nyilatkozaton.
A CNN-nek nyilatkozó hadügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy
Ukrajna még nem felel meg a csatlakozás kívánalmainak sem a felszerelések, sem a kiképzés területén.
Arról, hogy Ukrajna még nem áll készen a csatlakozásra, Joe Biden amerikai elnök is beszélt korábban.
Austin az interjúban védelmébe vette a kazettás lőszerek átadását Kijevnek, részben arra hivatkozva, hogy Ukrajna a saját területét védi, részben arra, hogy hasonló lőszereket Oroszország is használ. Elmondta azt is, hogy Ukrajna írásba adta, hogy csak a megfelelő, nem lakott területeken veti be a lőszert, és feljegyzéseket is készít ezekről a helyszínekről, ezzel is segítve a háborút követő aknamentesítést.
Végezetül szólt a Kínával fennálló amerikai kapcsolatokról is, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok nem szeretne ellenséges viszonyt Pekinggel, és kiemelte a szuperhatalmak közötti kommunikáció fontosságát is. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a két ország viszonya versengő, éppen ezért fontos a nemzetközi vizek és légtér biztonságos használata.
Oroszország már a bukaresti NATO-csúcs óta számos alkalommal jelezte, hogy nem szeretné Ukrajnát a NATO tagjaként látni. Az orosz Russia Today portáljának címlapján még szerdán – miközben tartott a vilniusi csúcsértekezlet – véleménycikk jelent meg Tyimofej Bordacsev, a Valdai Club programigazgatójától, még csütörtökön is ott volt, és többek közt a következőt tartalmazta:
Bármilyen valódi lépés Washingtontól Kijev meghívására a NATO-ba hajlandóságot feltételezne a közvetlen katonai konfrontációra Oroszországgal.
