A Colorado State University kutatói egy hónap alatt másodszor módosították az idei hurrikánszezonra vonatkozó előrejelzéseiket, és egyre nagyobb viharokat jósolnak az Atlanti-óceán rekordmagas felszíni hőmérséklete miatt.
A csapat a múlt hónapban változtatta először súlyosabbra az előrejelzését, akkor a normálisnak nagyjából megfelelő hurrikánszezont és az átlagosnak megfelelő számú vihart jeleztek. Csütörtökön kiadott új prognózisukban azonban már azt írták, hogy 18 névvel ellátott vihar kialakulása várható, amelyekből kilenc válhat hurrikánná. Az utóbbiak közül négy lehet olyan erős, amikor a szél sebessége eléri legalább a 179 kilométeres óránkénti sebességet.
Az Atlanti-óceán trópusi és szubtrópusi részének folyamatosan abnormális felmelegedése az elsődleges oka az előrejelzési számok növekedésének
– idézte a Reuters Phil Klotzbachot, aki az egyetem trópusi meteorológiai és éghajlatkutató csoportját vezeti.
Az El Nino időjárási jelenségnek az atlanti-óceáni hurrikántevékenységet visszaszorító hatását az idén ellensúlyozza a nagyon forró tengervíz. Ez táplálja az energiadúsabb viharokat azáltal, hogy több gőzt juttat a levegőbe, ami intenzívebb csapadékot eredményezhet.
A júniusi átlagos tengerfelszíni hőmérséklet az Atlanti-óceán északi részén 0,91 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1991–2020 közötti időszak átlaga, és fél fokkal meghaladta az előző legmelegebb júniust – közölte csütörtökön az Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata, amely az óceánok és a levegő hőmérsékletét követi nyomon.
Az atlanti viharszezon június 1-jén kezdődött és november 30-ig tart.
Az egyetem előrejelzése sokkal borúlátóbb, mint az amerikai kereskedelmi minisztérium alá tartozó, tudományos kutatásokat végző ügynökség, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalé (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA). Az utóbbi 12-17 névvel ellátott vihart, öt-hét hurrikánt és közülük egy-négy erősebbet jelzett – igaz, hogy majdnem másfél hónappal ezelőtt.
