A Németországban tartózkodó, foglalkoztatott ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van – szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban. A berlini ipari és kereskedelmi kamara és a munkaügyi hivatal által ukrán menekültek számára szervezett állásbörze résztvevői tolonganak az információs standoknál. Több mint 50 cég van a helyszínen információs standokkal és állásajánlatokkal.
Fotó: Christoph Soeder / AFP
A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint
a munkaképes ukrán menekültek 18 százaléka folytatott keresőtevékenységet a megkérdezéskor, ez az arány egyéves tartózkodás után 28,1 százalékra emelkedett.
Rengeteg ukrán települt át Németországba az Ukrajna elleni tavaly februári orosz inváziót követően. A foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 36 százalékuk részmunkaidős, 18 százalékuk marginális – vagyis alacsony keresettel vagy rövid időtartamú – munkát végez, 7 százalékuk pedig képzésekre jár vagy gyakornok – szerepel a tanulmányban.
Az IAB adatai szerint
a teljes munkaidőben foglalkoztatott ukránok havi átlagkeresete 2550 euró (887 ezer forint),
csaknem 1000 euróval kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott német állampolgárok havi átlagkeresete. A végzettség, a tapasztalat és a német nyelvtudás mind hozzájárul a jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez és a magasabb fizetéshez.
A munkaképes korú ukránok túlnyomó többsége, nagyjából 80 százaléka nő, felüknek gyereke van.
A gyerekek miatt több német családdal kerülnek kapcsolatba, és ez közvetlen módon megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket is.
Háború ide vagy oda, az ukránok megmutatták, hogy szinte mindenhol tudnak vállalkozniA harcok kirobbanása óta értékes, képzett munkaerővel gazdagodott Lengyelország, ahol az elmúlt évben kilenc hónap alatt 14 ezer vállalkozást alapítottak ukrán menekültek. Míg a lengyel gazdaságnak akár 0,4 százalékos GDP-növekedést is eredményezhet a jelenlétük, addig hazánkat elsősorban a nyelvi nehézségek miatt kerülik el. |
Az ukrán menekültekre nem vonatkozik a foglalkoztatási tilalom Németországban, és menedékjogi procedúrákon sem kell keresztülmenniük, és jogosultak a német szociális törvények szerinti alapellátásra. A tanulmány egy hatezer fős reprezentatív felmérésen alapul, melyet 18 és 64 év közötti, munkaképes korú ukrán menekültekkel végeztek, akik 2022 februárja óta élnek Németországban.
