Hihetetlen, de attól még igaz: a háború sújtotta Ukrajna bekerült a világ 50 startup-ökoszisztémája közé, megelőzve többek között Magyarországot is. Noha a frontról érkező hírek valódiságát sokszor és sokan megkérdőjelezik, az ukrán tech cégekkel kapcsolatban a szakértők véleménye megegyezik: sorra aratják le a babérokat.
Fotó: Shutterstock
Az MI-alapú helyesírás-ellenőrző applikáció, a Grammarly még 2019-ben, tehát a harcok kirobbanása előtt lett az ország első unikornisa, amikor 90 millió dolláros befektetési körével egymilliárd dolláros cégértékelést ért el, tavaly pedig már az Egyesült Államokat is meghódította.
De ott van a GitLab is, amellyel a csapatok együtt tervezhetik, építhetik, biztosíthatják és implementálhatják a szoftvereket a vállalaton belül, így nem csoda, hogy 30 millió fejlesztőt vonzott az elmúlt években, vagy az arccserélő alkalmazás, a Reface, amely feleannyi idő alatt érte el a 100 milliós letöltést, mint a TikTok. A People.AI-ről és az Ahrefsről nem is beszélve.
Az sem titok, hogy rendesen megszórják őket pénzzel, csak az Európai Innovációs Tanács (EIC) 20 millió eurót szán ukrán startupok és innovatív projektek fejlesztésére.
Kijev IT-exportja eközben mintegy 7 százalékkal nőtt 2022-ben, amely részben azzal magyarázható, hogy rengetegen a környező országokba, például a lengyelekhez, csehekhez, németekhez viszik az üzletüket – hazánkat elsősorban a nyelvi nehézségek miatt kerülik el. A Qubit szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy többségében ukrán nők nyitottak új vállalkozásokat, vállalati egységeket, és kezdtek üzletfejlesztésbe ezekben az államokban, hiszen a 18–60 év közötti férfiak a hadiállapot miatt csak engedéllyel hagyhatják el Ukrajna területét, és a legtöbben inkább katonának állnak.
A cikk kiemeli, a 2023. júniusi adatok alapján több mint 8 millió ukrán él más országban. A legtöbben
- Lengyelországban (22 százalék),
- Németországban (14,6) és
- az Egyesült Államokban (11), bár sokan találtak menedéket
- Csehországban (7,9),
- Olaszországban (5),
- Kanadában (4,9),
- Spanyországban (3,4) és
- Izraelben is (2,75).
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) úgy számolja, hogy több mint egymillió ukrán menekült érkezett hozzánk 2022 februárja óta, közülük azonban mindössze 35-36 ezren folyamodtak menedékes státuszért, részben a már említett nyelvi korlátok miatt.
Munkaerő szempontjából a legjobban tehát a lengyelek jártak, akiknél az elmúlt évben kilenc hónap alatt 14 ezer vállalkozást alapítottak ukrán menekültek, a legtöbbet az építőiparban, a logisztika és raktározás terén, továbbá az IT-ben. A Deloitte már korábban is arról értekezett, hogy
a Lengyelországban vállalkozó ukránok jól képzettek, amit jól személtet, hogy 69 százalékuk felsőfokú képesítéssel rendelkezik, éppen ezért fogadták őket tárt karokkal.
A Qubit megjegyzi, az ukránok és a lengyelek közötti együttműködése nem új keletű, a Polish-Ukrainian Startup Bridge nevű kezdeményezést például már öt éve, 2018-ban hozták létre.
Fotó: Shutterstock
Ám ahogy azt a Világgazdaság is megírta, Ukrajnának égető szüksége van arra, hogy hazatérjenek a külföldre menekültek, főleg a nők – méghozzá minél hamarabb. Az ukrán gazdaság talpra állításához 4,5 millió dolgozó és vállalkozó hiányzik, ezért egyre valószínűbb, hogy az elhúzódó harcok miatt ők más országokban futnak be sikeres karriert. A lengyel gazdaságnak pedig akár 0,4 százalékos GDP-növekedést eredményezhet a jelenlétük.
A lengyel statisztikai hivatal (GUS) kedden azt közölte, hogy júniusban a munkanélküliségi ráta 5 százalékra süllyedt a májusi 5,1 százalékról. A júniusi 5 százaléknál alacsonyabb munkanélküliséget utoljára tavaly júliusban mértek, akkor ez a szám 4,9 volt. Tavaly júniusban ugyancsak 4,9 százalékot tett ki a egy éven belül a ráta tehát 4,9 és 5,5 százalék között mozgott. A regisztrált munkanélküliek száma 18,8 ezerrel 783 ezer 500-ra süllyedt az elmúlt hónapban.
