Hogyan juthatnak el az ukrán drónok Moszkváig, és miért nem veszik őket hamarább észre? Jurij Knutov szakértő, a moszkvai légvédelmi múzeum igazgatója szerint a repülő, ember nélküli csapásmérő eszközök az elektrifikált vasútvonalakat követik Oroszország fővárosáig. Így a drón kamerája (vizuális módon) „látja” a vasutat, amely vezeti Moszkva felé. Ezt a módszert alkalmazta több mint negyven éve a fiatal nyugatnémet Mathias Rust, aki könnyű Cessna–172-es kisrepülőgépével Moszkváig jutott, és csodával határos módon a Kreml közvetlen közelében, egy villamosvezetékekkel behálózott, a Moszkva folyón átívelő hídon ért földet.
A vasútvonal a kulcs
A moszkvai védők szempontjából nagy jelentőségűek a vasútvonalak felett haladó, a villanymozdonyokat energiával ellátó, elektromossággal töltött vezetékek. Ugyanis a nagy feszültségű vezeték meghatározott körzetében megváltozik az elektromos, elektromágneses erőtér, ami nagymértékben zavarja a drónok felfedezésére és semlegesítésére rendszeresített, elektromágneses impulzusokon alapuló hadi eszközöket, radarokat. Így azok „nem látják” a közeledő drónt, amely az elektromágneses „zaj” alagútjába rejtőzve halad célja felé. Ám Moszkva közvetlen közelében a sínek, a vezetékek valódi alagutakba bújnak el, a drónok elvesztik tájékozódási lehetőségeiket, az épületek miatt magasabbra kell emelkedniük, és így láthatóvá válnak az oroszországi radarok képernyőjén.
Ez lehetőséget kínál az oroszországi fővárosban elhelyezett légvédelmi rakétaegységeknek és/vagy a csöves légvédelmi tüzérségnek, hogy lelője az egyébként lassú és rosszul manőverező drónokat.
Ekkor lép be az elektronikus hadviselés eszköze (oroszul REB, RagyioElektronnaja Barba, angolul EW, Electronic Warfare), az elektromágneses jel zavarásán alapuló szerkezet, amely lehetetlenné teszi a drón (vélhetően középhullámú rádióadókkal és/vagy mesterséges holdak bekapcsolásával megvalósított) irányítását. A drón elveszti a célpontját, összevissza repül, majd lezuhan. Minthogy némelykor akár száz kilogrammos össztömegű drónról, rajta 10-12 kilogrammos robbanófejről van szó, akárhová esik is, ott jelentős pusztítást okozhat. A modern drónokat ma már a radarhullámok számára csaknem láthatatlan műanyagokból építik meg. Kivétel a hajtóeszköz, a belső égésű motor, amely fémből áll, és viszonylag jól látható a radarok képernyőjén – de ennek a mérete nem nagy, legfeljebb akkora, mint egy vödör.
Becsapódás az üzleti negyedbe
Két csaknem egymást követő napon (július 30-án és augusztus 1-jén) támadtak a feltételezhetően Ukrajnából indított drónok, mindkétszer mintegy ezer kilométert tettek meg, mielőtt a Moscow City nevű, toronyházakból álló modern épületkomplexumba (ugyanabba a magasházba) becsapódtak a vélhetően irányítást vesztett légi harcjárművek. A Kremltől légvonalban mintegy négy kilométerre nyugatra lévő Moscow City körzetében – divatos üzleti negyedben – egyébként több oroszországi minisztérium, kormányépület található. Az IQ-negyednek is nevezett városrészben van például a gazdaságfejlesztési, az ipari-kereskedelmi és a digitális átállási minisztérium. Az egyik drón becsapódásakor itt keletkezett a súlyosabb kár, 150 négyzetméternyi üvegfal tört össze. Ez a drón a toronyház 21. emeletén egy sarokirodát talált el.
Sérülésekről, anyagi károkról nem adtak ki jelentést. Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester szerint a toronyház legalább két irodarészlege – beleértve az üvegablakokat is - megsérült, és a fotók tanúsága szerint tűz ütött ki. Jurij Knutov egy kérdésre válaszolva (miért éppen a Moscow City régió kapta a legtöbb dróntámadást) kifejtette: a városnegyed Moszkva harmadik szállítási-közlekedési főútvonala közelében van, és vasútvonalak is haladnak rajta. A szakértő emellett nem zárta ki a lehetőséget, hogy ukrán szolgálatban álló ügynökök rádiójeladókat helyeztek el az útvonal mentén és magában a moszkvai épület-komplexumban. Ezek a jeladók szolgálhattak a drónok útjelző tábláiként – és ezek magyarázhatják, hogy miért csapódott be drón mindkét támadáskor ugyanabba a magasépületbe. A szakértő utalt rá, hogy az Oroszországból indított drónok, az iráni Sahíd 131/136-osok (oroszországi nevük: Gerany) is hasonló módon hatolhatnak át a rendkívül korszerű, a legmodernebb nyugati eszközökből – a többi között Patriotokból, NASAMS-okból, IRIS-T-kből, SAMP-T-kből – álló ukrán légvédelmi rendszeren.
Az anyagi kár minimális, a lélektani hatás súlyosabb
Noha a feltehetően Ukrajnából indított drónok katonai értelemben nem mértek érzékeny csapást az oroszországi fővárosra, az általuk okozott károk minimálisak – a lélektani-erkölcsi hatásuk igen jelentős. Bizonyítják, hogy a NATO-határoktól nagy távolságra fekvő oroszországi főváros milyen sebezhető, és hogy Zelenszkíj ukrán elnök nem a levegőbe beszélt, amikor azt mondta:
Elvisszük ezt a háborút Putyin ajtaja elé.
A károk nagy valószínűséggel véletlenszerűek, az irányításukat vesztett légi harcjárművek becsapódásakor keletkezhettek. Sem az oroszországiak, sem az ukránok nem közölték a szóban forgó drónok típusát, műszaki paramétereit. Ukrajna azonban, eleget téve nyugati fegyverszállító szövetségesei kérésének deklarálta, hogy a Moszkva ellen indított drónok „ukrán gyártmányúak” voltak. Orosz katonai szakértők szerint ez annyiban igaz lehet, hogy az alkatrészek formájában nyugati államokból érkezett drónokat ukrán szakemberek szerelték össze és adták át a hadseregnek.
Szintet lép az orosz védelem
Moszkva a drónháború újabb fejezetére készül. Mint a TASZSZ július 31-én hírül adta, éles helyzetben, az ukrán fronton kipróbálták a nehéz teherautóra szerelt, magas antennákból és egyéb berendezésekből álló Szapfir elektronikus hadviselési rendszert, amely a drónok felismerésére, osztályzására, megsemmisítésére és a drónokat irányító központ felderítésére szolgál. Jurij Knutov szerint emellett még hatékonyabb lézer- és egyéb sugárfegyverekre van szükség. Nemcsak megbénítják, hanem kiégetik a drónokban, más támadóeszközökben lévő mikroáramköröket.
