Súlyos következménye lehet annak, hogy a főváros nem foglalkozott Vitézy Dávid aggályaival

Egymás után a harmadik hónapban is az időjárást okolja a mikromobilitási forgalom csökkenéséért a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) – derül ki a cég közlekedési riportjából. A legfrissebb, júliusi adatok alapján csaknem 904 ezren haladtak át a 12 mérési ponton, ami 7 százalékkal kevesebb a tavalyi hetedik hónaphoz képest. Úgy tűnik, a megosztott rollereket használókat kevésbé zavarta az eső, az általuk generált forgalom 32 százalékkal nőtt éves alapon.

A reptéri buszvonalakon is rekordforgalmat regisztrált a BKK júliusban, a 27. héten például 102 ezren használták a 100E és 200E jelű járatokat – az előbbi a Formula–1-es Magyar Nagydíj előtt és után is rendkívül népszerű volt –, a Fővárosi Önkormányzat döntése viszont a 100E helyett ismét a taxizás felé terelheti az utasokat.

A tanulmány idején még nem is létezett a 100E

Mint megírtuk, Karácsony Gergelyék 96 millió forintból létesítettek úgynevezett védett kerékpársávokat az Üllői úton és a Váci úton. A megoldás egyértelműen akadályozza a mentőautók közlekedést és parkolását, így értelemszerűen a mentést is, és bár a főpolgármester kabinetfőnöke, Balogh Samu politikai elfogultsággal vádolta a mentősöket, Facebook-bejegyzéséből kiderült, hogy az Országos Mentőszolgálat véleményét meg sem kérdezték a munkálatok megkezdése előtt.

A kabinetfőnök azzal is érvelt, hogy a mentősöket korábban nem zavarták a parkoló autók, csakhogy egyrészt előtte buszsávként használták a külső sávokat, másrészt, ahogyan arra Kőrösi Koppány fejlesztéspolitikai szakértő is rávilágított, az Üllői út érintett szakaszán 1976 óta nincs parkolósáv.

Balogh Samu néhány nappal ezelőtt azzal is védte az önkormányzat döntését, hogy nem légből kapott, mert a BKK 2013-ban tanulmányt készített a biciklisávok létesítéséről az Üllői út Ferenc körút és Nagyvárad tér közötti szakaszán – csakhogy akkor még nem létezett a 100E.

A buszközlekedés kárára jött létre kerékpáros infrastruktúra

Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, egykori közlekedési államtitkár rávilágított: a 100E a semmiből óriási utasforgalmat épített fel, sok milliárd forint bevételt termel a BKK-nak, és nem más járatoktól, hanem a taxiktól szerzett utasokat.

– írta Vitézy Dávid. Hozzátette, mindezzel megy szembe, hogy az Üllői úton a buszsáv helyett védett kerékpársávot alakítottak ki, és itt fordult elő először Budapesten az, hogy a kerékpáros infrastruktúra nem az autós közlekedés, hanem a buszközlekedés kárára jött létre.

Balogh Samu azt is állította, érdemben fel sem vetődött, hogy a 100E kedvéért megmaradjon a buszsáv az Üllői úton, ám ez nem igaz, a Budapesti Közlekedési Központ a Világgazdaságnak korábban éppen a repülőtéri járattal indokolta a buszsáv megtartását.

Visszatérhetnek a taxikhoz a repülőtérről indulók

Vitézy Dávid elmondta, hogy minden informális csatornán jelezte aggályait a BKK-nak, ám ez sem hatotta meg a döntéshozókat, pedig

A volt államtitkár megjegyezte: a repülőtéri BKK-buszokat ma már annyian használják, mint amennyien taxiznak, a 100E-n a 2200 forintos jegyár mellett is hetente 45-50 ezer ember utazik, ha pedig dugóba kényszerítik a buszokat, alighanem a 200E-ről való átszállás és a légkondi nélküli 3-as metró helyett a taxit fogják választani az utasok.

Már nyáron jóval hosszabb a 100E menetideje

Márpedig hiába rajzolta át csúcsidőben a 100E útvonalát ad hoc megoldásként a BKK, hogy elkerülje az Üllői úti káoszt: a Vitézy Dávid által jegyzett példa alapján a járat 30-35 perc helyett 50 perc alatt jutott el a repülőtérről a Deák Ferenc térre. Ennél is sokatmondóbb adat, hogy

tehát ez a rövid szakasz felelős a menetidő jelentős növekedéséért. És ez még nyáron történt, az iskolakezdés előtt…

Vitézy Dávid arról is írt, hogy a 6-8 percenként járó busszal a városban sok helyen együtt tud haladni a kerékpáros forgalom, és Budapest más pontjain bőven vannak ugyanilyen sűrűn közlekedő járatoknak saját sávjai.