Csütörtökről péntekre borsossá vált a BKV-jegy ára
Csütörtök éjfélig lehetett még a korábbi árakért BKK-jegyeket vásárolni, mivel
szeptember elsejétől 28 százalékkal megemelték a fővárosban a jegyárakat: egy vonaljegy 450 forintra, az úgynevezett fedélzeti vonaljegy, vagyis a buszokon megvásárolható jegy 600 forintra, a tízes gyűjtőjegy pedig 4000 forintra nőtt.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a döntéssel arra ösztönözik az embereket, hogy alkalmi jegyvásárlás helyett inkább bérletet vegyenek, és ha már bérletük van, akkor még többet használják a közösségi közlekedést.
A Világgazdaság korábban megkereste a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), hogy terveznek-e a bérletek árán változtatni, vagy milyen időközönként bírálnák felül a bérletek aktuális árát. A BKK közlése szerint az új tarifák miatt még jobban megéri majd a havibérletet vásárolni, amelynek ára 2013 óta nem változott (9500 forint). A közlekedési központ válaszában hangsúlyozta, hogy ezért
nincs napirenden a bérletár változásának kérdése. Arra a kérdésre nem válaszoltak, mikor vizsgálják felül a bérletárat.
Budapest főpolgármestere tavaly júniusban még azt állította a Facebook-oldalán, hogy
„Nem emeljük a vonaljegyek és a bérletek árát, mert nincs olyan áremelés, ami megoldaná a budapesti közösségi közlekedés finanszírozási problémáit.
Ugyanis a legnagyobb gond a brutális infláció és elszálló energiaárak mellett az, hogy az állam folyamatosan egyre kevesebb részt vállal (ma már csak 6 százalék) a budapesti közösségi közlekedés finanszírozásából. Ez a szám a többi európai országhoz képest is jóval szerényebb, viszont egyvalamiben élen jár a többiekhez képest: a város saját forrásainak az elvonásában.”
A fővárosban több mint tíz éve nem emeltek a jegyárakon. Tavaly ezerről 1500 forintra, majd idén 1500 forintról 2200-ra emelte a BKK a 100E ferihegyi expressz járataira a jegyárát, amely kapcsán Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy
más díjtermékek árához, például a havi bérlethez nem kívánnak hozzányúlni, ezt még csak nem is tervezik.
Továbbá a BKK kezdeményezésére tavasz közepétől kivezették
- az átszállójegyet,
- a metrószakaszjegyet,
- a heti jegyet,
- az 5/30-as napi jegyet
- és a kiegészítő heti bérlet,
mert ezek forgalma csekély volt és nagyrészt jól helyettesíthetők a meglévő, jól ismert jegyekkel és bérletekkel.
Súlyos következménye lehet annak, hogy a főváros nem foglalkozott Vitézy Dávid aggályaivalA védett kerékpársávokkal a 100E népszerűségét veszélyezteti Budapest vezetése, pedig a repülőtéri járat a taxiktól szerzett utasokat, és milliárdos bevételt termel a forráshiánnyal küzdő Budapesti Közlekedési Központnak. Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár hiába szólt időben, már az iskolakezdés előtt jóval tovább tart bejutni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről a Deák Ferenc térre, mint az Üllői úti buszsáv megszüntetése előtt. |
