Áprilistól több díjterméket is megszüntet a BKK – jelentette be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy csütörtök délutáni háttérbeszélgetésen. Azt is közölte, hogy a 100E ferihegyi expressz járaton 1500 forintról 2200 forintra emelik a jegyárat.

Az M3 metróvonal középső szakaszának megújult Deák Ferenc tér és Ferenciek tere állomásait január 23-án átadtuk az utasforgalomnak, így kora délutántól Kőbánya-Kispest és Deák Ferenc tér között már metró szállítja az utasokat. A Deák Ferenc tér kiemelt fontosságú közlekedési csomópont, mivel három metróvonal között biztosít átszállási lehetőséget. Mindkét belvárosi állomás akadálymentesen elérhető, így ismét bővül az egyenlő esélyű elérhetőség a közösségi közlekedésben.
Fotó: BKV

Ettől a lépéstől a BKK erre az évre plusz 1 milliárd forintos bevételt vár. Ez nem oldja meg a közösségi közlekedés finanszírozását, de itt látnak lehetőséget az emelésre. Kiss Ambrus ugyanakkor jelezte, hogy 

más díjtermékek árához, például a havi bérlethez nem kívánnak hozzányúlni, ezt még csak nem is tervezik.

A korábban erre a viszonylatra megvásárolt jegyeket 2024. március 31-ig lehet felhasználni. A majdnem 50 százalékos emelést részben azzal is magyarázta, hogy ez igazodik a taxis tarifák növeléséhez, amely március 5-én lép életbe. Igaz ugyanakkor, hogy utóbbi csupán 10 százalékkal drágul. Szerinte a 100E-s jegyár drasztikus emelése nem fogja visszavágni a járat forgalmát, amelyet túlnyomó részben a turisták generálnak. Ez helytálló, ugyanakkor az összképhez hozzátartozik, hogy a ferihegyi repülőtérre közvetlenül közlekedő járaton tíz hónapon belül másodjára emelik meg látványosan a jegyárakat. Legutóbb tavaly júliusban drágult a szolgáltatás 900 forintról 1500 forintra. 

Ez akkor 66 százalékos változás volt, amelyet most tehát újabb szűk 50 százalék követ.

A kétlépcsős emelés együttesen már 144 százalékkal drágította a viszonylatot. A 2200 forintos ár egyébként már drágának számít Európában, de nem a legdrágábbnak. Londonban, Bécsben és Párizsban 2800 és 4200 forint közötti összeget kérnek el a belvárostól a repterekig, a régiós versenytárs Prágában viszont csak 1300-1400 forintot.

Visszatérve a megszűnő díjtermékekre: a lépés összesen öt típust érint. Tavasz közepétől kivezetik 

  • az átszállójegyet, 
  • a metrószakaszjegyet, 
  • a heti jegyet, 
  • az 5/30-as napi jegyet 
  • és a kiegészítő heti bérlet. 

Ezt azzal indokolta, hogy a BudapestGo percalapú jegyeinek megjelenésével az igény ezekre a termékekre bezuhant, így indokolatlan fenntartani.

Kivárásra játszott a főváros a rezsinél, és ez bejött eddig

Azért jó hírekről is szó esett a háttérbeszélgetésen. Csak januárban 9 milliárd forintot takarított meg azon a főváros, hogy nem szerződött le a tavaly szeptemberben neki kínált energiaárakon az idei árambeszerzésre. Ehelyett egy úgynevezett napi áras szerződésbe lépett bele, amelynek az a lényege, hogy az árakat az aktuális nap piaci képlete alapján határozzák meg. A döntés eddig jónak bizonyult, persze a 9 milliárd forint nagyjából virtuális szám, hiszen nem marad ott készpénzben a kasszában, hanem kvázi ennyivel kisebb a hiány.

Az Újszínház időzített bomba, kormányzati segítségre vár

Kiss Ambrus azt is szóba hozta, hogy a 2020-ban kötött színházi megállapodás a kormányzattal nagy vizsga előtt áll. Ez az alku azt rögzítette, hogy vannak állami tulajdonú színházak és olyanok, amelyek közösek a fővárossal, de ezek fenntartását az állam biztosítja. Ilyen például a Madách, a József Attila vagy az Újszínház. „Február végén az Újszínház számlájáról elfogy a pénz, az intézmény nem fogja tudni kifizetni a dolgozók bérét sem. Mi nem tudunk ezen a helyzeten segíteni, ezért írásban is jeleztük a problémát az illetékeseknek. Ha nem oldódik meg a kérdés ebben a hónapban, márciustól a színház fizetésképtelen” – vázolta a helyzetet.

A főváros sincs jó bőrben, az iparűzési adót várja

Mai állás szerint mínusz 7 milliárd forinton áll a főváros folyószámlája – ezt az általános főpolgármester-helyettes a Világgazdaság kérdésére közölte. Emellett az is probléma, hogy 18 százalékos kamatot kell fizetniük a hitelek után, illetve hogy szolidaritási címén februárig már 10 milliárd forint körüli összeget fizetnek be a központi költségvetésbe. Az alulfinanszírozott állapot már nem sokáig tart, mivel március 15-én esedékes az iparűzési adó első előlegének a befizetése. Kiss Ambrus konkrét összeget nem mondott, hogy mekkora összeg folyhat be, de úgy becsülte, hogy ezzel május elejéig kihúzzák, és akkor fordulhatnak át újra negatív tartományba pénzügyileg. Viszont május végén újabb iparűzési adó elszámolás következik, ami ismét pozitív tartományba lökheti át a gazdálkodást. Ennél tovább azonban nem lát. „Lejárt számlánk nincs, a béreket fizetjük” – húzta alá.