BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gulyás Gergely: meg kell erősíteni a magyar–német együttműködést

A két nép közti különbségek elsősorban politikai szinten jelennek meg, miközben a személyes és gazdasági kapcsolatok egyre szorosabbak.

A 21. században is nagy szükség van a történelem során jó és rossz időkben is fennálló magyar–német együttműködésre, sőt annak erősítésére – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) alapítvány csütörtöki budapesti rendezvényén, amelyen bemutatták a magyar–német barométer 2023-as eredményeit.

GULYÁS Gergely
Voltak már jobbak a magyar–német kapcsolatok. Fotó: Balogh Zoltán

A két intézmény együttműködésében, Magyarországon és Németországban is ezer-ezer fős mintán elvégzett közvélemény-kutatás célja, hogy felmérje a két nemzet egymáshoz való viszonyát és az átlagemberek véleményét politikai, valamint gazdasági szempontból. 

Voltak már jobbak a magyar–német kapcsolatok. Ugyanakkor a mostani eredményeket különösen értékelni kell annak alapján, hogy mennyien milyen hosszú ideje és milyen állhatatosan dolgoznak a két ország viszonyának megrontásán

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint kifejezetten fontos, hogy a politikai nézetkülönbségekből adódó vitákat nem szabad a gazdaságra átvinni.

A miniszter szerint Magyarország továbbra is kiváló befektetési lehetőség a németek számára, miközben nagy tudással, hozzáadott értékkel, technológiával mindez a magyar gazdaság javára is válhat.

Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a két ország között fennálló különbségek ne akadályozzák meg az összefogást . Mint mondta, a németek és a magyarok egyaránt erős Európai Unióban érdekeltek, és egyetértenek például közös európai adósság elutasításában is, illetve fontos számukra a versenyképesség és a munkaalapú gazdaság.

A miniszter idézte a Magyarországon működő német kereskedelmi kamara kutatását, amely azt mutatja, hogy a Magyarországon jelen lévő német befektetők 80 százaléka ismét befektetne az országban. Elmondta azt is, hogy a sikeres keleti nyitás ellenére is egyedülálló jelentőségük van Magyarország számára a magyar–német gazdasági kapcsolatoknak, amelyek a magyar külkereskedelemnek több mint negyedét teszik ki.

Lantos: a magyar–német gazdasági kapcsolatok gyors ütemben fejlődtek az elmúlt évtizedekben

Kiemelte: a Magyarországon működő német vállalatok nemcsak termelnek az országban, hanem részévé váltak a magyar gazdaságnak.

A legnagyobb problémánk a német média, amely folyamatosan támadja Magyarországot, és állandóan kritikával ítéli meg a kormány munkáját és a magyar népet is

– jelentette ki Gulyás. A barométer adatai alapján a német médiában a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 23 százalék, ám ezzel összefüggésben a miniszter megjegyezte, hogy a németek fele nem tartja hitelesnek a német médiumokat. 

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a kutatást ismertetve azt mondta, hogy

a németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról, a két nemzet tagjainak a másik nemzetről alkotott véleménye viszont azonos arányban pozitív: 57 százalék.

Az egymás nemzetéhez tartozó emberek elvi elfogadása különböző társadalmi szerepekben továbbra is kölcsönösen magas: szomszédként, sógor- vagy sógornőként, főnökként, beosztottként a többség mindkét nemzet esetében elfogadná a másikat. 

A kutatásból kiderült, hogy magyarok 66 százaléka szerint Németországban tiszteletben tartják a demokráciát és a jogállamiságot, míg a németeknek csak 42 százaléka vélekedik ugyanígy Magyarországról. A két ország együttműködését azonban a magyarok és németek többsége is fontosnak tartja, például a gazdasági növekedés érdekében, Európa energiafüggetlensége és katonai védelme területén.

Mráz Ágoston Sámuel jelezte azt is, hogy a német sajtó mintegy hatszor kritikusabb megjelenéseiben a magyar kormánnyal és kormányintézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar a német kormány esetében.

Michael Winzer, a KAS képviselet-vezetője elmondta, hogy a felmérést 2017 óta minden évben elvégzik, és eddig minden alkalommal megmutatkozott, hogy a személyes kapcsolataikban a két nemzet polgárai megértik és nagyra becsülik egymást, ám hivatalos, politikai szinteken továbbra is csak „alapeszmecsere” folyik az országok között. Szerinte a közemberek és a német kormány közti véleménykülönbségek eltolódása különösen az elmúlt másfél évben volt megfigyelhető.

A két ország közötti vitákat tárgyszerűvé kellene tenni, mert minél több adat áll rendelkezésre, annál jobban látszik, hogy melyek a valós különbségek és melyek a félreértések, amelyeken lehet és kell is dolgozni

– tette hozzá Winzer.

Óriási bajban a német gazdaság, Magyarország azonban kibújhat az árnyékából

Hosszú távon akár a nyertese is lehet Magyarország a német gazdaság sokasodó problémáinak, miután egyre több jel utal arra, hogy Európa gazdasági motorja igencsak megszenvedi a következő éveket, ha nem képes kezelni az orosz gázról való leválás és a zöldátállás okozta kihívásokat. Elemzők egyetértenek abban, hogy Európa egyértelműen lemaradt az elektromos autóipari forradalomban.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.