Lengyelország stratégiai célja, hogy fennmaradjon a független Ukrajna, amely Európa-barát, és hajlandó csatlakozni vagy legalább együttműködni az európai struktúrákkal az orosz struktúrák helyett – mondta a Magyar Nemzetnek Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris Intézet igazgatótanácsának elnöke, akit a lap a minapi lengyel–ukrán diplomácia konfliktus hátteréről kérdezett.
A szakember felidézte, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kezdeményezésére tavaly a két ország vállalatait segítő kétoldalú megállapodás is született, Lengyelország pedig globálisan Ukrajna legnagyobb támogatója volt. „Ezek után azt feltételezni, hogy Lengyelország akár akaratlanul is hozzájáruljon a Kreml terveinek megvalósításához, egyszerűen abszurd” – jelentette ki.
De akkor minek tekintsük Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ Közgyűlése előtti kirohanását?
Erődemonstráció az ukrán közvélemény felé? Diplomáciai melléfogás? Kwasniewski egy harmadik lehetőségre világít rá: szerinte Zelenszkij New York-i szavait a német kormánynak való megfelelni vágyás is inspirálhatta. Szerinte a Zelenszkij-adminisztráció igyekszik közelebb kerülni Németországhoz, erre utal például az a határozottság is, amellyel az ukrán elnök kiállt Németország állandó ENSZ BT-tagsága mellett.
E gondolat mentén Zelenszkij nyílt kritikája Lengyelország ellen egy politikai játszma része is lehetett, mivel köztudomású, hogy a liberális német kormány a liberális lengyel ellenzéket támogatja.
Mostanra már azt látjuk – olvasható még a cikkben –, hogy Kijev is igyekszik kihátrálni az eddig megtett lépéseiből, például a Lengyelország ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél indított eljárásból, mert rájött, hogy túl messzire ment.
Lengyelország csak a gabona importját korlátozta, a transzfert nem, és az importot is azért, hogy stabilizálni tudja a lengyel piacot, és így megteremtse Ukrajna további támogatásának alapját. Ezt pedig az ukránok, az ukrán politikusok közül is sokan megértették” – hangsúlyozta Kwasniewski.
