Az olvadó sarki jégtakaró miatt a jegesmedvék számára problémás lehet a bocsok táplálása, mivel az anyák egyre hosszabb időre kényszerülnek a szárazföldre egy kutatás szerint. Az állatok kedvelt élőhelye ugyanis a tengereket borító jégtakaró, így a szárazföldre szoruló jegesmedvék számára kihívást jelent táplálékhoz jutni, ami a medvemamák tejét is érinti.
Az University of Toronto, a US Geological Survey és a Polar Bears International kutatói a kanadai Hudson-öböl nyugati részén gyűjtötték be a jegesmedvék tejét 1989 és 1994 között és megállapították, hogy már három hónapos szárazföldön töltött idő után 53 százalékkal csökkent annak a valószínűsége, hogy az anyák tovább termelnek tejet bocsaik számára. Még azok a jegesmedvék, amelyek tovább folytatták a szoptatást, is csak a korábbinál jóval energiaszegényebb tejet adtak. A tej elapadása, vagy annak gyengébb minősége pedig jelentősen csökkenti a bocsok túlélési esélyeit.
A kutatás magyarázatot adhat arra is, hogy mi történhetett a Hudson-öböl nyugati részén élő jegesmedve populációval, mely a ’80-as évek eleje és 2021 között lefeleződött, mindössze 600 egyedre csökkent. Ugyanezen időszak alatt a medvék átlagosan egy hónappal hosszabb időt voltak minden nyáron a szárazföldön tölteni a koraibb olvadás és későbbi fagy miatt.
A tanulmány egyik szerzője, Louise Archer a Bloombergnek elmondta, hogy minél több időt töltenek a medveanyák a szárazföldön, annál inkább a saját túlélésüket helyezikelőtérbe bocsaikkal szemben. Így nem meglepő, hogy míg a ’80-as években gyakoriak voltak a három bocsot számláló almok, azóta azonban ez egyre ritkább lett.
A bocsok felnevelésével töltött idő is egy évvel hosszabb lett, az mára már két és fél évig tart, ami tovább korlátozza a medvék szaporodását.
A jegesmedvék életét alapvetően határozza meg a tengert borító jég, és az állatok zsírtartalékaikat főként az őszi és a téli hónapok alatt töltik fel, fókára vadászva a jégtáblák között. Nyáron azonban a szárazföldre kényszerülve elesnek az állati eledeltől, hiszen egy jávorszarvas elejtése túl sok energiát igényel számukra a kinyerhető kalóriákhoz képest. Idén nyáron az északi-sarki jégtakaró a hatodik legkisebb volt a feljegyzések kezdete óta és kutatók szerint a következő évtizedben hónapokra eltűnhet a jégtakaró a klímaváltozás miatt.
A világ 19 ismert jegesmedve populációjából a legtöbb az emberektől távol él, így azokat nem tudják vizsgálni a tudósok. Ám egyik populáció sem mutatja a növekedés jeleit hosszú távon és az a három populáció, amelyet a leginkább sikerült megfigyelni egyaránt csökken.
A mostani kutatás megállapításai egybevágnak más tanulmányok következtetéseivel is, amelyek szerint a tengert borító jégtakaró nélkül a jegesmedvék nem képesek túlélni hosszú távon. Nem véletlen, hogy a jegesmedvék vesszőfutása régóta a klímaváltozás szimbóluma lett. Egy 1993-ban megjelent kutatás hívta fel először a figyelmet a jegesmedvék sorsa és a klímaváltozás közötti összefüggésre és azóta az olvadó jégtáblán található magányos jegesmedvékről készült képek virális karriert futottak be.
