Az ukrajnai invázió után szankciókkal sújtott és befagyasztott orosz közel 3 milliárd euró nyereséget termelt a konfliktus kirobbanása óta, az unió tagállamai pedig azon vitatkoznak, hogy mit kezdjenek ezzel a pénzzel – írta a Bloomberg.

09 August 2022, Hamburg: The mega-yacht "Dilbar" lies in the Blohm+Voss Dock Elbe 17 in the harbor, illuminated by the evening sun. The 156-meter-long ship is said to belong to a Russian oligarch. Photo: Markus Scholz/dpa (Photo by MARKUS SCHOLZ / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
A Dilbar nevű óriásjacht Hamburg kikötőjében, amelyet egy orosz oligarchától foglaltak le az ukrajnai inváziót követően.
Fotó: AFP

A belgiumi székhelyű Euroclear elszámolóház csütörtökön közzétett eredményei azt mutatják, hogy a zárolt eszközök mintegy 2,9 milliárd euró hozamot termeltek az idei harmadik negyedévig.

A legújabb adatok miatt ismét felerősödött az a vélemény az unió vezetői között, hogy a befagyasztott orosz jegybanki eszközökből származó nyereségekre extraprofitadót kellene kivetni – ezt a bevételt pedig Ukrajna újjáépítésére fordítanák.

Az Európai Bizottság minél előbb fel akarja szabadítani az eszközöket, hogy felhasználja azokat az ukránok támogatására, azonban több tagállam is óvatosabban haladna előre, és az Európai Központi Bank (EKB) is ellenezte a javaslatot, amelyre Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke eredetileg még nyáron nyújtott volna be egy tervezetet.

Becslések szerint a szankciókkal sújtott szuverén eszközökből több mint 200 milliárd euró van a blokkon belül, a legtöbbet az Euroclear kezeli. Az uniós vezetők a csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón fogják megvitatni, hogy mit tegyenek az ebből származó nyereséggel.

Határozott előrelépésre és a partnerek közti együttműködésre van szükség, hogy eldöntsük, hogyan lehetne felhasználni a magánszervezetek tulajdonában lévő orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére

– olvasható a csúcstalálkozó tervezetében, amely még változhat, mielőtt a vezetők jóváhagyják. Az USA támogatta a különleges koncepcióját, és a legtöbb G7-tag azt mondta, hogy a befagyasztott vagyont nem szabad feloldani, amíg Oroszország nem fizet az Ukrajnában okozott károkért.

Mégsem olyan egyszerű elkobozni kétszázmilliárd eurónyi orosz vagyont

A jogi akadályok mellett nagy az esély arra is, hogy Oroszország megtorló intézkedéseket hajtana végre.

Október elején Belgium bejelentette, hogy jövőre 1,7 milliárd eurónyi segélyt küldene Ukrajnába, amit a belföldön befagyasztott orosz vagyonból származó adóbevételekből finanszírozna.

Amíg a helyzet tisztázódik, a nyereség az Euroclearnél fog maradni, amely nemrég közölte, hogy a vagyon kezelése 34 millió euróba került.

Az uniós vitával párhuzamosan több jogi eljárás is indult Oroszországban az eszközök zárolásának a feloldására, többnyire orosz bíróságokon.

A jogi nyilvántartások alapján jelenleg több mint 40 követelés van folyamatban, amelyek mintegy 200 milliárd rubel – 2,1 milliárd dollár – értékű befagyasztott vagyonra vonatkoznak, amelyeket olyan vállalatok nyújtottak be, mint a Sberbank, a Rosbank és a Pervaya Management.