A szerb csapatösszevonás Koszovó határán, valamint a szerb kormány retorikája és módszerei azt a magatartást idézik, amelyet Oroszország tanúsított Ukrajnával szemben a háború megindítása előtt – jelentette ki hétfőn Donika Gervalla-Schwarz koszovói külügyminiszter. A Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban a tárcavezető egyúttal felszólította az Európai Uniót, hogy tegyen lépéseket, és akár Szerbia tagjelöltségének felfüggesztésével kényszerítse csapatai visszavonására Belgrádot.  

Pedestrians walk past a mural painted in colours of the Serbian flag, reading "When the Army returns to Kosovo…" in Belgrade on October 1, 2023. Nearly a week after deadly clashes in Kosovo which triggered one of the gravest escalations in the former breakaway province in years, the opportunity for reconciliation between ethnic Albanians and Serbs seemed as distant as ever. (Photo by Andrej ISAKOVIC / AFP)
Fotó: Andrej Isakovic / AFP

A politikus szerint 

„az elmúlt években példátlan méretű csapatösszevonás rossz érzéseket kelt” Koszovóban, mivel nem tudni, hogyan reagál arra a nemzetközi közösség.  

Aleksandar Vucic szerb elnök „nem fogja annyiban hagyni, hacsak nem hangzanak el világos szavak tetteinek várható következményeiről” – fogalmazott Gervalla-Schwarz, megjegyezve, hogy ez magában foglalhatja akár a Szerbiának szánt uniós források és az ország tagjelölti státuszának felfüggesztését is.

Vucic a múlt héten leszögezte, hogy nem áll szándékában a hadsereget Koszovó területére vezényelni és visszahívja a csapatokat, a konfliktus további eszkalációja ugyanis ártana Szerbia európai uniós törekvéseinek. Kijelentette továbbá, hogy Szerbia nem növelte a koszovói határ közelében állomásozó katonák számát: tavaly 14 ezer, jelenleg csak 7500 szerb katona tartózkodik ott, a tervek szerint pedig hamarosan ezt a számot négyezerre csökkentik.

Az amerikai kormány a múlt pénteken közölte, hogy Washington figyelemmel kíséri a szerb katonáknak a koszovói határon történő, feszültséget keltő felvonultatását, 

a NATO pedig további békefenntartó haderő mozgósítását engedélyezte Koszovóba, 

valamint a feszültségek azonnali csökkentésére szólította fel a feleket.

A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban éleződött ki. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.

Észak-Koszovóban vasárnap lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált a faluban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.