Mark Rutte holland kormányfő a szerdai választás után távozik a belpolitikából, és a dolgok jelenlegi állása szerint nem költözik messzire, csak Brüsszelbe. Ő ugyanis a legesélyesebb arra, hogy váltsa a NATO főtitkári posztján Jens Stoltenberget.
Fotó: AFP
Rutte saját bevallása szerint nem egészen egy hónapja még esélytelenként indult, mára azonban a Bloomberg értesülése szerint
támogatásban megelőzte a többi jelentkezőt, többek között Kaja Kallas észt miniszterelnököt és Krisjanis Karins lett külügyminisztert, volt kormányfőt.
Korábbi brit sajtóértesülések szerint Joe Biden amerikai elnök Ursula von der Leyent szerette volna látni a poszton, és több tagállam is jelezte, hogy ideje lenne nőt választani a szövetség élére, ennek ellenére Rutte látszik befutónak.
Tudja kezelni Donald Trumpot
Stoltenberg az ukrajnai háború miatt tovább maradt a posztján, jövő októberben távozik, így addig még mások is versenybe szállhatnak. Az 56 éves Rutte azonban a hírügynökség szerint máris erős konszenzusos jelöltté vált, nem véletlenül. Európa egyik leghosszabb ideig hatalmon lévő kormányfője, 13 évig irányította Hollandiát, a tapasztalata és kiváló politikusi képességei nagy szolgálatot tehetnek ilyen konfliktusos időben – különösen, ha visszatér Donald Trump, aki elnöksége idején keményen bírálta a NATO-t, és még azzal is fenyegetett, hogy kilépteti belőle az Egyesült Államokat. Rutténak annak idején tűrhetők voltak a kapcsolatai Trumppal.
Fotó: AFP
Névtelenséget kérő források szerint a holland és az amerikai kormány egyeztetett Rutte esélyeiről október végén, amikor a politikus jelezte, hogy nyitott a megmérettetésre, közvetlen kapcsolatban azonban nincs ez ügyben washingtoni partnereivel.
Elkerülni a közvetlen konfliktust Oroszországgal
A NATO-főtitkári poszt azonban továbbra is kritikus fontosságú lesz, mivel nagyon úgy tűnik, hogy az orosz–ukrán háború még évekig elhúzódik. A főtitkárnak egyensúlyoznia kell, hogy elkerülje a konfliktusba sodródását vagy szélesebb körű eszkalációját a szövetség és Oroszország között, miközben arra bátorítja a tagállamokat, hogy tartsák fenn a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást annak ellenére, hogy a közvélemény
egyre jobban kezd aggódni a költségek miatt.
Fotó: AFP
A döntésnek a NATO-főtitkár személyéről ugyan egyhangúnak kell lenni a 31 tagállam között, de a legnagyobb súlya az Egyesült Államoknak van, mivel Washington adja katonai téren a legtöbbet a közösbe.
Jól értesült források szerint Washington már kétszer is megkereste Ruttét, aki legutóbb azért mondott nemet, mert nem hitte, hogy ilyen gyorsan összeomlik a kormánya.
A balti államok túl héják
Mellette szól, hogy eddig bejelentkező két versenytársa, Kallas és Karins is balti állam vezetője, amelyeket sokan túlságosan agresszívnak, „héjának” tartanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy irányíthassák a NATO-t.
A formális amerikai támogatás megerősítené Rutte favorit pozícióját, és szinte borítékolható, hiszen a kormánya megerősítette a kapcsolatokat Washingtonnal, az amerikai nyomásnak engedve több téren korlátozta a kereskedelmet Kínával, többek között Peking hozzáférését fejlett csipgyártó berendezésekhez.
Magyarország és Törökország Rutte mögé állhat
A Bloomberg forrásai szerint Rutte alighanem elnyeri olyan tagállamok támogatását is, mint Magyarország és Törökország, amelyekkel zárt ajtók mögött jó kapcsolatot ápolt. A kelet-európaiak pedig azért sorakozhatnak fel mögéje, mert Hollandia végig Ukrajna erőteljes támogatója volt az orosz invázió kezdete óta. Hága légvédelmi berendezéseket szállít Kijevnek, átadja neki az összes F–16-os vadászgépét, és részt vesz a pilóták kiképzésében is.
Fotó: AFP
A választáskor fontos szempont az is, hogy a jelölt országa milyen közel jár ahhoz, hogy teljesítse az elvárásokat, és a 2 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra. Bár Hollandia nem tart itt – az idén becslések szerint a GDP 1,7 százalékát költi erre a célra –, azonban a védelmi költségvetése folyamatosan nő. Versenytársai ebből a szempontból előnyben vannak, Észtország és Lettország és évekkel ezelőtt túllépte az előírt célt.
