Súlyos kritikát kapott a születésnapos Budapest: a lemondás jelképe volt ez a 150. évforduló

 – erről írt közösségi oldalán hétfőn Vitézy Dávid. A volt közlekedési államtitkár szerint az M3-as metró felújítása volt az utolsó projekt.

Szerinte ez a helyzet teljesen egyedülálló ebben a városméretben Európában, hiszen Varsótól Prágáig, Bukaresttől Bécsig, Münchentől Barcelonáig mindenhol metrók, elővárosi vasutak, villamosok épülnek. Felidézte, hogy miközben Budapest fennállásának 150. évfordulóját ünnepli, ez a gyakorlatban mindössze annyit jelent, hogy 

• kitakarították az aluljárókat (miért csak ilyenkor?),
• leszórták egy kis kaviccsal a Városháza parkolójának egy részét és végre átengedték az embereket az udvaron (réges-rég kellett volna),
• illetve elindítottak egy bulivillamost pár napra.

Hozzátette, hogy ez kevés, Budapest fejlesztéséről a születésnapon egy szó sem eshetett. Pedig ötven évvel ezelőtt, 1973-ban, mikor Budapest százéves volt, 

• elkészült a kisföldalatti teljes rekonstrukciója, Mexikói úti hosszabbítása és megjöttek a máig szolgáló új járművek, 
• elkészült az M2-es metró Déli pályaudvar és Deák Ferenc tér közötti szakasza és a felszíni átrendezések a Moszkva téren, a Batthyány téren,
• elkészült a H5 hév Batthyány téri hosszabbítása és Margit hídtól föld alatt vezetett szakasza,
• elkészült az új Déli pályaudvar utasforgalmi csarnoka, elkészül az új metrókapcsolat, aluljáró,
• elkészült a Fogaskerekű teljes felújítása és megérkeztek a máig szolgáló járművek,
• megérkeznek az első Ikarus 260-as és 280-as buszok a BKV állományába, százszámra cserélték a Budapestről az elmúlt években leköszönt, akkor teljesen korszerű új magyar buszokra a budapesti buszállományt,
• új felüljárók épültek a Csömöri úton, a Jászberényi úton, a Grassalkovich úton,
• nagy erőkkel zajlott az M3-as metró építése a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között,
• átadták a forgalomnak a megújított Lánchidat és Váralagutat.

Ez csak a közlekedés, mert ebben az időben megújultak parkok (Gellérthegy), új kórházak (Kútvölgyi Tömb, II. Női Klinika) és egyéb létesítmények (BNV, mai Hungexpo) és persze a zajlottak a lakásépítések. „Nem sírom vissza a hetvenes éveket, félreértés ne essék. De az ötven évvel ezelőtti listát a mai helyzettel összehasonlítva olyan érzésem van, mintha megállt volna az idő. Lényegében ott tartunk, hogy minden érezhető ambíció és vízió eltűnt a város valós, nagy léptékű infrastrukturális fejlesztése mögül” – fogalmazott Vitézy.

Ebben szerinte felelősség terheli a fejlesztéseket sorra leállító és a vidék fejlesztésében gondolkodó kormányzati, valamint az önkormányzati oldalt, amely kétségtelenül valós városi forráshiány mögé bújva minden fejlesztésről lemond és már a jövőről sem hajlandó gondolkodni. Terveket nem készít, kizárólag a gyors publicitást hozó kis beavatkozásokat részesíti előnyben, ráadásul egy hamis zöld ideológia mentén minden nagyobb lehetséges fejlesztést (lásd elővárosi vasútvonalak vagy a Galvani híd) módszeresen akadályoz.

Megjegyezte, hogy Budapest 150. születésnapja mellett akár az 1973-as évfordulóra vásárolt járművek 50 éves évfordulóját is lehetne ünnepelni, a HÉV-ekről nem is beszélve. Csakhogy ezek cseréjére kilátás sincs a következő években. „Ebben a helyzetben tehát valójában a főváros fejlesztéséről való teljes lemondás jelképe volt ez a 150. évforduló számomra. Kár érte. Ha lehet, ne várjunk Budapest 200. születésnapjáig, hogy ez megváltozzon” – zárta bejegyzését.