Egy brazil városi tanács fogadott el egy javaslatot, amelyet az OpenAI népszerű csetrobotja, a ChatGPT írt, bár az nem derült ki a híradásból, hogy a jogszabályt a ChatGPT-3-as vagy a ChatGPT-4-es verzió alkotta meg.
Mindenesetre a csetrobot műve – melynek értelmében a fogyasztóknak nem kell fizetniük a vízórák cseréjéért – elnyerte Porto Allegre önkormányzatának a tetszését, így azt októberben meg is szavazták – írja a Mashable.
A javaslatot benyújtó képviselő, Ramiro Rosario azonban csak a múlt héten árulta el, hogy a jogszabályt a mesterséges intelligencia (MI) írta. A törvény megszületését eredményező promptot ugyanakkor feltehetően a képviselő írta, ám a ChatGPT megoldását módosítás nélkül nyújtotta be a testületnek.
Elmondása szerint a szerző kilétét azért nem fedte fel korábban, mert
attól tartott, hogy kollégái nem szavazták volna meg a javaslatot, ha tudják, hogy azt az OpenAI csetrobotja készítette.
Mindez azonban arra is rámutat, hogy az MI által írt jogszabály még nem jelenti azt, hogy a robotok átvennék az uralmat, hiszen a ChatGPT csak kezelője utasításait hajtotta végre, a döntést pedig a képviselők szavazták meg.
Ez azonban nem az első műve a ChatGPT-nek, amiből jogszabály született, ugyanis az Egyesült Államokban egy Massachusetts állami szenátor, Barry Feingold használta az alkalmazást, ironikus módon pont egy olyan törvényjavaslat létrehozására, ami az MI-n alapuló csetrobotok fejlesztőit kötelezi biztonsági lépésekre.
Azonban a csetrobotok működését irányító nagy nyelvi modellek felhasználására nem biztos, hogy a jogszabályok alkotása a legjobb megoldás, azok ugyanis hajlamosak kitalálni nem létező dolgokat, míg a törvényalkotás terén a pontosság fontos szempont szokott lenni.
A csetrobotok által elkövetett, úgynevezett hallucinációk miatt a nyáron egy New York-i bíró két ügyvédet és az őket foglalkoztató céget ötezer dollárra bírságolta, miután az MI által írt beadvány nem létező esetekre hivatkozott.
