A semmiből jött, de totálisan felforgatta az AI-piacot: már több előfizetője van, mint a Chat GPT-nek, az OpenAI árcsökkentést fontolgat – ezzel pokoli nehéz lesz versenyre kelni

Az amerikai vállalatok 41 százaléka fizetett májusban az Anthropic szolgáltatásaiért, míg az OpenAI esetében ez az arány 39,5 százalék volt – derül ki a Ramp AI Index adataiból. Egy év alatt tehát hatalmas változás ment végbe az AI-piacon, hiszen tavaly májusban az OpenAI 38,7 százalékával szemben az Anthropicnak még csupán 12,9 százalékos piaci részesedés jutott – írja elemzésében Lajer Máté, a Gránit Alapkezelő elemzője. 

Vagyis az OpenAI nagyjából tartotta pozícióját, miközben az Anthropic egy év alatt több mint háromszorosára növelte fizetős vállalati penetrációját. A két cég neve nem feltétlenül ismert minden olvasó számára, miközben a termékeik annál inkább: az OpenAI legismertebb szolgáltatása a ChatGPT, míg az Anthropic a Claude nevű mesterségesintelligencia-asszisztenssel van jelen a piacon.

A teljes vállalati elterjedés üteme ugyanakkor már önmagában is tanulságos. A Ramp adatai szerint 2023 elején még csak az amerikai vállalatok 7 százaléka fizetett AI-előfizetésért. Ez az arány 2023 végére 32 százalékra emelkedett, 2024 végére 37 százalékra nőtt, tavaly év végére pedig már 49 százalékot ért el. 

A legfrissebb, májusi adatok szerint pedig már az amerikai vállalatok 54 százaléka fizetett valamilyen AI-szolgáltatásért. 

Mi állhat az Anthropic gyors növekedése mögött?

Az Anthropic előretörése mögött részben az állhat, hogy a Claude egyre kevésbé egyszerű chatasszisztensként, hanem egyre inkább a munkafolyamatokba beépülő vállalati eszközként jelenik meg. A Claude Code például nemcsak programozási kérdésekre válaszol, hanem képes kódbázisokat átlátni, fájlokat szerkeszteni, parancsokat futtatni és fejlesztői eszközökkel együttműködni. Tehát már nem pusztán válaszokat generál, hanem aktívan részt vesz a fejlesztői munkafolyamatokban.

Ez a különbség üzleti szempontból fontos. A vállalatok számára az AI értéke egyre kevésbé jelenti azt, hogy jó választ ad-e egy kérdésre, hanem egyre inkább azt, hogy mennyire tud beépülni a napi működésbe. Az Anthropic ezt a logikát a kisebb cégek felé is tovább viszi: 

A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a Claude 

• a QuickBooks, 
• a PayPal, 
• a HubSpot, 
• a Canva, 
• a Docusign, 
• a Google Workspace 
• vagy a Microsoft 365 környezetében 

segít feladatokat elvégezni. Az Anthropic példái szerint ilyen lehet a bérszámfejtés előkészítése, a havi zárás támogatása, egy értékesítési kampány elindítása vagy a kintlévőségek követése. Vagyis nem különálló chatbotként jelenik meg, hanem a már használt üzleti szoftverekben gyorsítja fel a mindennapi adminisztratív, pénzügyi, értékesítési és elemző feladatokat.

A Ramp adatai szerint májusban a nagyvállalatok 64,7 százaléka, a középvállalatok 60,3 százaléka, a kisvállalatoknak pedig 48 százaléka fizetett valamilyen AI-szolgáltatásért. 

A befektetők is újrarajzolják az erőviszonyokat

Nem meglepő a májusi adatok alapján, hogy a The Wall Street Journal értesülése szerint az OpenAI jelentős árcsökkentéseket fontolgat, részben azért, mert egyre élesebb versenyre számít az Anthropickal. A tervezett lépések a tokenárakat is érinthetik, vagyis azokat a díjakat, amelyeket az AI által feldolgozott vagy generált szövegegységek, úgynevezett tokenek alapján számolnak fel a fejlesztői és vállalati API-használatért. Az API pedig az a technikai interfész, amelyen keresztül a cégek és fejlesztők saját alkalmazásaikba integrálják az AI-szolgáltatásokat.

A befektetők közben már szintén beárazták az Anthropic előretörését. 

Ezeket a számokat azonban óvatosan kell kezelni. A Hiive pre-IPO, vagyis tőzsdei bevezetés előtti vállalati részesedések adásvételére szolgáló platform, ahol az árak jóval kevésbé likvidek és transzparensek, mint a nyilvános tőzsdéken. A magánpiaci becsült vállalatérték ezért nem ugyanaz, mint egy hivatalos tőzsdei piaci kapitalizáció. Mégis fontos jelzés: a befektetői narratívában az Anthropic ma már nem csupán kihívóként, hanem az AI-piac egyik potenciális vezetőjeként jelenik meg.

A tőkepiaci hangulatot tovább fokozza, hogy az AI- és technológiai vállalatok tőzsdei bevezetései iránt látványosan megnőtt a befektetői érdeklődés. Az Anthropic 2026 júniusában benyújtotta az amerikai tőzsdei bevezetéshez szükséges S-1 dokumentumtervezetét, és nem sokkal később az OpenAI is hasonlóan tett. 

Ebben a környezetben külön figyelmet kap a SpaceX tőzsdei bevezetése is. A vállalat nem ugyanabban a vállalati AI-szoftverpiaci versenyben indul, mint az OpenAI és az Anthropic, de tőkepiaci kontextusként fontos: a világ egyik legjobban várt IPO-jaként jól mutatja, milyen befektetői hangulat veszi körül a technológiai szektort. 

Az, hogy milyen fogadtatásban részesül a SpaceX debütálása, közvetve befolyásolhatja azt a környezetet is, amelyben az Anthropic, az OpenAI és más AI-szereplők esetleges nyilvános részvénykibocsátásait értékelik majd. 

Új szakaszba lépett az AI-piac

A történetnek ezért két, egymással párhuzamos oldala van. Egyrészt a vállalatok számára az AI egyre inkább hétköznapi üzleti eszközzé válik: a technológiai cégek mellett a pénzügy, a feldolgozóipar, a kiskereskedelem, az egészségügy és az építőipar is széles körben használ fizetős AI-szolgáltatásokat. Másrészt a szolgáltatók között egyre élesebb a verseny: az Anthropic gyorsan erősödik, az OpenAI árversenyre készülhet, a befektetők pedig már százmilliárd dolláros, sőt közel ezermilliárd dolláros értékeltségekkel számolnak.

A legfontosabb tanulság mégis világos: az AI-piac új szakaszba lépett. A kérdés már nem az, hogy a vállalatok elkezdik-e használni az AI-t, hanem az, hogy mely szolgáltatók tudnak tartósan beépülni a cégek napi működésébe. Az Anthropic előnye a Ramp adataiban fontos fordulat, de a verseny korántsem dőlt el. A következő időszakban a modellminőség mellett legalább ennyire számítani fog az ár, az integráció, az adatbiztonság, a vállalati megtérülés és az, hogy a szolgáltatók képesek-e igazolni a magánpiacokon kialakult rendkívül magas értékeltségeket.