Dél-Amerikát is elérheti a háborús hullám
A venezuelaiak vasárnap szavazhatnak róla, hogy mi legyen a sorsa az országukkal határos Guyanához tartozó, és a szomszéd állam mintegy kétharmadát kitevő Essequibo nevű területnek, amelyet a caracasi kormány Venezuelának követel, azzal érvelve, hogy a területet több mint egy évszázaddal ezelőtt ellopták, amikor meghúzták a két ország közötti észak–déli határt – írta vasárnap az Amerika Hangja hírportál.
Venezuela katonai lépéseket tervez Guyana ellen
Guyana a népszavazást az annexió felé tett első lépésnek tekinti, ezért a lakosság körében egyre nő a riadalom.
A venezuelaiakat egyebek között arról kérdezik, hogy támogatják-e az Essequibo terület Venezuelához csatolását, az állampolgárság megadását a terület jelenlegi és jövőbeli lakóinak, valamint az ENSZ legfelsőbb bírósága hatáskörének az elutasítását a két dél-amerikai ország közötti nézeteltérés rendezésében.
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága egyébként pénteken arra kötelezte Venezuelát, hogy ne tegyen semmi olyan intézkedést, amely megszüntetné Guyana felségjogát Essequibo felett, de a bírák Guyana kérése ellenére sem tiltották meg a venéz tisztviselőknek a vasárnapi ötkérdéses népszavazás lebonyolítását.
Bár a népszavazás jogi és gyakorlati következményei továbbra is tisztázatlanok, ám a pénteki ítéletet indoklásában Joan E. Donoghue, a nemzetközi bíróság elnöke kifejtette:
A venezuelai kormány nyilatkozatai arra utalnak, hogy lépéseket tesz a vitatott terület feletti ellenőrzés megszerzése és igazgatása érdekében.
Továbbá a venezuelai katonai vezetők bejelentették, hogy az ország leszállópálya építésére készül, amely logisztikai támaszpontként szolgálna Essequibo integrált fejlesztéséhez.
A mintegy 160 ezer négyzetkilométeres terület Guyana kétharmadát teszi ki, és Brazíliával is határos. A brazil védelmi minisztérium a hét elején közölte, hogy hírszerzésük szerint
a venezuelai hadsereg a következő napokban katonai lépéseket tervez a Guyanai Köztársaság ellen, ezért Brazília is növelte katonai jelenlétét a térségben.
Hatalmas területre tenné rá a kezét Caracas
Essequibo nagyobb, mint Görögország, és Guyana nagyjából kétharmadát teszi ki. Emellett rendkívül gazdag ásványi anyagokban, és hozzáférést biztosít az Atlanti-óceán egy olyan szegletéhez is, ahol 2015-ben nagy mennyiségű kőolajat fedeztek fel, ami felkeltette Nicolás Maduro venezuelai elnök kormányának a figyelmét.
A caracasi kormány hetekig népszerűsítette a népszavazást, a részvételt hazafias cselekedetnek beállítva, miközben egyenlőségjelet tettek a voksolás és a Nicolas Maduro államfő iránti támogatás kinyilvánítása közé.
Európai–amerikai összeesküvést sejtenek a háttérben
Venezuela amúgy mindig is a sajátjának tekintette Essequibót, mivel a gyarmati időszak alatt a régió a Spanyol Birodalomhoz tartozott. Ezért régóta vitatja a nemzetközi döntőbírák által 1899-ben meghúzott határt is, amely az akkor még brit gyarmat Guyanától elválasztotta.
A vitatott határt Nagy-Britannia, Oroszország és az Egyesült Államok bíráiból álló választottbíróság határozta meg. Az amerikaiak azért vállalták Venezuela képviseletét a testületben, mert Caracas addigra már megszakította diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával.
Venezuela azt állítja, hogy az amerikaiak és az európaiak összeesküdtek ellene, hogy elcsalják országuktól a területet, és azzal érvelnek, hogy a vita rendezéséről szóló 1966-os megállapodás gyakorlatilag érvénytelenítette az eredeti választottbírósági döntést.
Guyana, Dél-Amerika egyetlen angol nyelvű országa, viszont változatlanul fenntartja álláspontját, hogy az 1899-es határmegállapítás jogszerű és kötelező érvényű, és ezért 2018-ban arra kérte a Nemzetközi Bíróságot, hogy annak megfelelően döntsön, ám a döntés meghozatalára még évekig várni kell.
A venezuelai szavazók mindenesetre vasárnap már megválaszolhatják a kérdést:
Egyetértenek-e azzal, hogy Venezuela a jogi helyzettel összhangban, de minden eszközzel elutasítsa az 1899-es határvonalat, és támogatják-e az 1966-os megállapodást mint az egyetlen jogilag érvényes szabályozást a helyzet rendezésére.
