Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozásáról: abszurd, nevetséges, komolytalan

„Üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita van a magyar parlamentben, nem babra megy a játék” – kezdte a beszédét Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről című határozati javaslat vitájában. 

A kormányfő szerint az unióban fejjel megyünk a falnak. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajna tavaly adta be a csatlakozási kérelmét, és mindössze négy hónap elteltével tagjelölti státuszt kapott. Ezzel szemben Magyarország esetében is négy év telt el, Észak-Macedónia is másfél évet várt a tagjelölti státuszra. Montenegró 2008-ban nyújtotta be a csatlakozási kérelmet, a tagjelölti státuszra négy évet kell várnia.

– mondta a miniszterelnök, aki szerint ilyenkor a tagállamokra nagyobb felelősség hárul. Arra kell választ találni, hogy Ukrajna uniós csatlakozása hasznára van-e Magyarországnak és az uniónak.

Hangsúlyozta, hogy a szabályokat az unió intézményeinek be kell tartaniuk, különben az intézmények megszűnnek létezni. Eközben az uniós intézmények azt fogják kérni, hogy a saját szabályainkat se tartsuk be. A bizottság ugyanis hét feltételt támasztott Ukrajnának, hogy megkaphassa a tagjelölti státuszt, már ez önmagában részrehajlás volt, „ezzel elindultunk egy rossz irányba, úgy adtak tagjelölti státuszt, hogy nem teljesítette a feltételeket”–  tette hozzá. 

Ezek közé tartozik az alkotmánybíróság reformja, a pénzmosás elleni fellépés, a korrupció, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése. A kormányfő szerint ha megnézzük, hogyan teljesítették ezeket, akkor azt látni, hogy a hétből csak négy teljesült.

A kormány számára hozzáférhető nemzetközi tanulmányok is azt mutatják, hogy valójában a négy területen is visszalépés történt. 

Ukrajna gyakorlatilag felszámolta a sajtó- és véleményszabadságot a kormányfő szerint, amit egy háborúban álló országban nem lehet kifogásolni, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk európaiaknak ki kéne nevettetnünk magunkat, és azt állítani, hogy vélemény- és sajtószabadság van Ukrajnában – mondta.

A miniszterelnök szerint nem lehet tisztán látni a kisebbségi nyelvtörvény kapcsán, amit most elemeznek. Felidézte, hogy 2015-ben vették el a magyarok jogait, nem is akarnak mást, mint hogy adják vissza, amit elvettek tőlünk.

– hangsúlyozta Orbán.

A kormányfő szerint senki nem tudja megmondani, hogy mivel járna Ukrajna uniós felvétele, azért, mert az ország háborúban áll, és nem látni a végét, ráadásul nem tudni, hogy Ukrajna esetében hol lesznek a határok, a megszállt területek is csatlakoznak-e az unióhoz. A miniszterelnök szerint eddig hatmillió ember hagyta el Ukrajnát, nem lehet tudni, hogy ők ukrán állampolgárok lesznek-e.

Orbán szerint két területen, a fuvarozás és a mezőgazdaság területén is azt látni, hogy beavatkozásra volt szükség, hogy a helyrehozhatatlan károkat meg tudják előzni. Só sincs Ukrajna csatlakozásáról, máris látjuk a zavarokat, amelyekkel tönkretehetnek magyar egzisztenciákat.

A miniszterelnök ismertette a németek számításait.

Az ukrán gazdák 93 milliárd euró támogatásra tartanak igényt, miközben a franciák, akik a legnagyobb kedvezményezettek, 65 milliárd euróra jogosultak.

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy az amerikaiak bevásárolták magukat Ukrajnában. A kohéziós forrásokból 87 milliárd eurót kellene adni nekik, ez háromszor akkora összeg, mint ami Magyarországnak járna. 

– foglalta össze Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos véleményét, ezért arra kéri a baloldali képviselőket, hogy tekintsék össznemzeti ügynek. Szerinte Ukrajna uniós csatlakozása nem egyezik a magyar gazdaság érdekeivel. A kormányfő szerint ez nem jelenti azt, hogy ne kellene segíteni őket, és később ne lehetne róla beszélni, de egyelőre nem jött el az ideje – zárta a beszédét Orbán.