Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal kezdte a sajtókonferenciát, hogy kijelentette: az orosz–ukrán háború akkor ér véget, amikor Ukrajna demilitarizálódik. „A béke akkor jön el, ha elérjük céljainkat” – mondta az orosz elnök arra a kérdésre, hogy Oroszország mit nevez még mindig „különleges katonai műveletnek”.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban nem fognak további férfiakat mozgósítani. Az orosz elnök elmondta, hogy tavaly 300 ezer orosz férfit soroztak be, és jelenleg 617 ezer katona harcol Ukrajnában. Egy Donyec-medencében állomásozó egység bejelentkezett a sajtókonferencián, és
arról biztosította a hallgatókat, hogy az orosz veteránok tapasztalata kiemelkedő jellegű és meghatározó a csatamezőkön.
Putyin válaszában méltatta a hazafias lelkületű katonákat, akik a hazájukért küzdenek, és többen nem hivatásos katonák, hanem például tanárok, akik várják, hogy visszatérjenek eredeti munkájukhoz.
Az ukrán front katonai helyzetével kapcsolatban Putyin elmondta, hogy folyamatosan zajlik az ukrán frontvonalon lévő katonai technológiák fejlesztése, továbbá hogy a sebesült vagy elhunyt katonák családjai támogatásokat kapnak az orosz államtól, és természetesen megadják nekik a kellő tiszteletet. Az orosz elnök kijelentette, hogy
Oroszország nem rendelkezik magánhadseregekkel, a megkötött szerződések nem az orosz kormánnyal történtek, ezért lehetnek fennakadások a kifizetésekben.
Továbbá emiatt megnehezíti azt az eljárást, hogy az ezekben a magánhadseregben szolgáló katonákat hivatalosan is veteránoknak nyilvánítsák.
Vlagyimir Putyin szerint az ukrán katonák „mindenütt kudarcot vallottak” ellentámadásukban. „Lökik az embereiket, és ezeket az embereket meg fogják ölni” – mondta a sajtótájékoztatón és a telefonbeszélgetésen.
Más országokba mennek pénzt kérni, és most meg kell mutatniuk, hogy az ukrán hadseregnek van esélye elérni valamit anélkül, hogy veszteségre gondolna
– mondta Putyin, majd hozzátette, hogy Ukrajna politikai vezetése bolond és felelőtlen.
Putyin szerint az európai országok többsége elvesztette a szuverenitását, és csak önmaguknak ártanak a döntéseikkel. A legtöbb európai vezető látszólag úgy harcol az országukért – mondta –, mint Charles de Gaulle francia tábornok, aki fegyverrel állt ellen a megszálló erőknek, viszont valójában úgy viselkednek, mint Pétain marsall, aki kollaborált a náci megszállókkal.
Kivételként emelte ki Orbán Viktort, akikről azt mondta, hogy „nem oroszbarát, hanem nemzetpárti politikus”, aki a saját nemzetének érdekeit helyezi előtérbe.
Az orosz elnök szerint készen állnak kapcsolatot kiépíteni az Egyesült Államokkal, úgy gondolják, hogy fontosak a világ számára, viszont birodalmi országként jellemezte az országot, és azt mondta, önmagának árt Ukrajna támogatásával.
Elsősorban azért, mert a nyilvánosság előtt birodalomként kell fellépniük, és amikor valamiben kompromisszumot próbálnak kötni, azt a szavazóik kudarcnak tekintik
– nyilatkozta az orosz elnök.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy lát-e lehetőséget az Európai Unióval való viszony normalizálására, Putyin azt felelte, hogy ez nem csak Oroszországon múlik. Hangsúlyozta, hogy nem Oroszország rontotta meg a kapcsolatot, hanem ez a felelősség az EU-t terheli, mert mindig is háttérbe akarták szorítani Oroszországot. Az orosz elnök elmondása szerint 2014-ig Oroszország mindent megtett, hogy normál kapcsolata legyen Ukrajnával.
Putyin egy francia riporter kérdésére válaszolva elmondta, hogy jó kapcsolatot ápolt Emmanuel Macronnal és Franciaországgal, de egy ponton a francia fél váratlanul megszakította a párbeszédet a két ország között.
Oroszország továbbra is nyitott újra felvenni a kapcsolatot Franciaországgal.
Az izraeli helyzetről beszélve Putyin elmondta, hogy szerinte Recep Erdogan török miniszterelnöknek vezető szerepe van a gázai konfliktus rendezésében: azok közé a nemzetközi személyek közé tartozik, akik azért küzdenek, hogy hosszú távú béke alakuljon ki a Gázai övezetben. Oroszország folyamatos kapcsolatban van Erdogannal, és tervben van a két ország vezetőjének találkozója, amely nemrég meghiúsult a török miniszterelnök menetrendje miatt. Az orosz elnök katasztrófának nevezte az izraeli konfliktust, és kiemelte, hogy mennyire különböző az izraeli és az ukrajnai helyzet.
Putyin azt mondta, hogy a Gázai övezet jelenleg a világ legnagyobb gyermektemetője.
Az orosz elnök szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete azért jött létre, hogy közös döntések születhessenek országok között, és jelenleg azért küszködik a döntéshozatallal, mert nem jutnak közös nevezőre, és a tagállamok csak felszólalásokra használják az ENSZ-et, nem pedig fontos döntések meghozására.
Putyin szerint sok más országban is vannak, akik szerint Oroszország a jó úton jár, kivételesen az, hogy nem félnek harcolni a saját érdekeikért. Elmondta, hogy egyre csak növekszik Oroszország nemzetközi támogatótábora, akik szerint fontos, hogy Oroszország megtartsa nemzeti érdekeit. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan küzd meg az orosz kormány a nemzetközi támadások miatt kialakult stresszel, azt válaszolta, hogy a nemzeti kötelességtudat vezérli őket, próbálják kizárni a zavaró tényezőket, és koncentráltan haladnak a céljaik felé.
Teljesen biztos vagyok abban, amit csinálok
– fejezte be gondolatmenetét Putyin.
Az orosz–kínai kapcsolatokról úgy nyilatkozott, hogy a két ország viszonya páratlan, és a következő évben előreláthatólag 30 százalékkal fog nőni a gazdasági interakció.
A The New York Time riportere Evan Gershkovichcsal, a The Wall Street Journal Moszkvában letartóztatott munkatársával kapcsolatban kérdezte az orosz elnököt, aki válaszában elmondta, hogy Oroszország nem tagadja meg a férfi kiadását, de ameddig a felek nem egyeznek meg a jogszerű szabadon engedésben, addig nem lehet előrelépés. Hozzátette, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak az újságíró amerikai képviseletével.
Az orosz elnök elmondása szerint az év végére várhatóan 3,5 százalékkal nő az orosz gazdaság, a tavalyi visszaesést sikerült behozni, valamint az oroszországi az év végére 7,5-8 százalékra gyorsulhat. Kijelentette, hogy a nyugati államok saját maguk helyzetét nehezítik meg, amikor akadályokat gördítenek Oroszország elé a dollár- és az euróhasználatában, csökkentve ezzel ezen pénznemek egyetemes valutaként való felhasználásának lehetőségét.
