BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Stoltenberg nyugtatni próbál: hiába hátrál ki egyre több tagország, a NATO továbbra is segíti Ukrajnát

Szelektív példákkal dobálózva igyekezett nyugtatni az ukrán közvéleményt Jens Stoltenbert, állítva, hogy a NATO továbbra is jelentős támogatást fog nyújtani az oroszokkal vívott háborúban.

Az észak-atlanti szövetség (NATO) országai továbbra is segítik Ukrajnát függetlenül Magyarország és Szlovákia „különleges helyzete” és a legutóbbi hollandiai politikai változások ellenére – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ICTV ukrán televíziós csatornának adott interjújában.

NATO Secretary General Jens Stoltenberg
Fotó: Anadolu via AFP

A beszélgetésről beszámoló izvesztyija.ru szerint a főtitkárt az interjú során arról is kérdezték, hogy a magyar és szlovák hatóságok nyilatkozatai, valamint a Kijevnek nyújtott katonai segítségnyújtást ellenző hollandiai frakció választási győzelme miatt csökkenni fog az Ukrajnának adott támogatás.

Biztos vagyok benne, hogy a NATO-szövetségesek továbbra is jelentős támogatást fognak nyújtani Ukrajnának 

– mondta Stoltenberg, hozzátéve, hogy a szövetségesek „nemcsak szavakban, hanem tettekben is segítséget nyújtanak”. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet a NATO-tagországok azon kötelezettségére is, amely szerint további légvédelmi rendszerekkel látják el Kijevet, és ki kell alakítsanak egy az ukrán pilóták F–16-os vadászgépek vezetésére szánt kiképzőközpontot Romániában. Az európai országok azt tervezik, hogy 2024 első negyedévében megkezdik az F–16-os vadászrepülőgépek Kijevbe szállítását. Ukrajna jelenleg 19 repülőgépet remél Dániától. Ezt követően Hollandia és Belgium is megígérte, hogy repülőgépeket szállít Kijevbe. Egyes hírek szerint 2025-re Ukrajna legalább 61 vadászgépet kaphat partnereitől.

Stoltenberg nem említette a szlovák és magyar ellenzőkön kívül a bolgárokat, márpedig Bulágria elnöke éppen tegnap akadályozta meg az újabb fegyverszállítmány küldését Ukrajnának. Arra sem tért ki, hogy a legnagyobb európai támogató, vagyis Németország is komoly bizonytalanságot okozott, miután Olaf Sholtz csökkenteni akarja az Ukrajnának szánt húszmilliárd eurós uniós alapba befizetendő német önrészt. A német költségvetés kényszerhelyzetben van, miután a Scholz-kormány alkotmányellenesen akart forrásokat átcsoportosítani választási ígéreteinek betartására. Emiatt, egy a sajtóhoz kikerült dokumentum komoly félelmet kelt azzal kapcsolatban, hogy Olaf Scholz kancellár meghiúsíthatja az EU jövőbeli kísérleteit Kijev orosz invázió elleni harcának támogatására. 

A hangulat erőteljes változását az is jelzi, hogy korábban, november 18-án, Olaf Scholz német kancellár kijelentette, az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta befagyasztott kapcsolatokat újra felvéve tárgyalni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Beszélni fogok vele” – jelentette ki Scholz Nuthetalban, a városházán rendezett tanácskozáson. Hozzáfűzte, hogy még nem egyeztetett időpontot, és nem várja, hogy a tárgyalás bármiféle megállapodással végződhet.

A NATO-főtitkár szerint fel kell készülni az ukrajnai rossz hírekre

Ukrajna helyzete még rosszabbra fordulhat, ha a Nyugat nem növeli a fegyverszállítást – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Véleménye szerint Kijev „kritikus helyzetben” van, és „rossz hírekre” kell felkészülni.

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.