Sokkal szigorúbban kellene toborozni a katonákat a hadseregbe, mert túl kevés új embert tudnak a frontra küldeni – erről beszélt az Ukrán Fegyveres Erők katonai parancsnoka, Valid J.
Fotó: Shutterstock
A parancsnok szerint ennek az az oka, hogy az 1980–1990-ben született fiatalokba nem nevelték bele a hazaszeretetet, ezért nem akarnak háborúzni – írta a Kárpáti Igaz Szó.
Valószínűleg nem leszek túl népszerű a véleményemmel, de úgy látom, hogy sokkal szigorúbban kell mozgósítani, mert a fiatalok önszántukból nem akarnak harcolni
– mondta Valid J.
A mozgósítás lett az év szava UkrajnábanA mobilizáció egy másik gyakran használt kifejezést, az ellentámadást szorította le az első helyről. |
Úgy látja, hogy Ukrajnában van egy szűk nemzeti érzelmű réteg, akik készek meghalni a hazájukért, de ők túl kevesen vannak. Arról is beszélt: elkeserítőnek tartja, hogy a frissen besorozott fiatalokon nem látja az elszántságot és a motivációt.
A háború elején tömött sorokban érkeztek a jelentkezők a hadseregbe, de ezek az elszánt emberek eltűntek. Aki megmaradt, annak semmi motivációja nincsen
– mondta a parancsnok.
Azt is kijelentette, hogy sokkal szigorúbb mozgósításra van szükség. Szerinte ez a háború az életben maradásról szól. A katonai szolgálatot kötelességnek tekinti, szerinte az államnak nem szabad azzal foglalkoznia, hogy valaki akar-e harcolni.
Ukrajnában tavaly év végén nagy vita volt azzal kapcsolatban, hogy hány embert is kellene mozgósítani a háborúhoz. Voltak olyan elképzelések, amelyek 400-500 ezer ember besorozásáról szóltak, miközben mások a nőket vagy a fogyatékossággal élőket is katonai szolgálatra kötelezték volna. Az ukrán törvényhozásban nem született egyetértés a mozgósításról, viszont az önkéntes jelentkezők sem tolonganak a toborzóközpontoknál.
