Káel Csaba: nekünk nem a képzelet világából kell megteremteni a szuperhőseinket

Bár a hollywoodi dömping mellett kevés tér jut az európai életmódot megjelenítő filmeknek, mégis lehet magyar hősökkel is nemzetközi sikereket elérni – mondta el az Origónak adott interjújában Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, aki a Semmelweis-film mellett a magyar filmipar teljesítményét és jövőbeli lehetőségeit is értékelte.

Olyan mennyiségben zúdul ránk a hollywoodi tömegfilm, hogy lassan nem jut el hozzánk az, hogy milyen magyarnak, franciának, németnek, olasznak vagy csehnek lenni, miközben szinte mindent tudunk az amerikai ítélkezési rendszerről – fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve, hogy éppen ezért fontos Koltai Lajos tavaly novemberben a magyar mozikban bemutatott történelmi alkotása, amely sikerrel vette fel a versenyt az amerikai filmekkel.

A Semmelweis a maga 250 ezres hazai nézőszámával óriási siker és jelentős áttörés, hiszen ez lett az elmúlt öt év legnézettebb magyar filmje – emelte ki a kormánybiztos.

A most készülő történelmi sorozat, a Hunyadi, egy nagy nemzetközi forgalmazó, a Beta részvételével indult, és a nemzetközi együttműködés azt is jelenti, hogy a vezető magyar színészek mellett ismert európai művészek is szerepelnek benne. „Nekünk nem a képzelet világából kell megteremteni a szuperhőseinket, hanem a valóságból, mert rengeteg a megfilmesítésre méltó ember a magyar történelemben és a jelenben is. Gondoljunk csak a friss Nobel-díjasainkra” – emelte ki, hozzátéve, hogy ehhez szükség van egy dinamikusan fejlődő filmiparra, ami hozzáad a magyar értékekhez.

A kormánybiztos felidézte, hogy a Nemzeti Filmintézet 2019-es megalakulása óta megháromszorozódott a külföldi produkciók magyarországi költése, és ezzel a magyar filmipar teljesítménye is.

Hozzátette: 2019-ben százmilliárd, tavaly pedig már

és több mint 20 ezer fős, dinamikusan fejlődő magyar filmes ágazat szolgálja ki a magyar filmeket, az itt forgató legnagyobb hollywoodi produkciókat. Ezek stábjában a magyar szakemberek részvételi aránya sokszor meghaladja a 80 százalékot.

Példaként említette erre a tavalyi velencei filmfesztivál fődíjasát, a két Golden Globe-díjjal és 11 BAFTA- jelöléssel jutalmazott, valamint az idei Oscar-díj egyik nagy esélyesének tartott Jórgosz Lánthimosz rendező Szegény párák című alkotását, amelyet 2021-ben Magyarországon forgattak, és a stáb 80 százaléka magyar szakemberekből állt.

A külföldi szervizprodukciók beépültek a magyar gazdaság szerkezetébe, csökkent az importigényük, és egyre magasabb értékben teremtenek a hazai vállalkozásoknak bevételt.

Elmondta, hogy ez nagy részben köszönhető az állami részvételnek, hiszen például a 30 százalékos adókedvezményt, amit a külföldi produkciók közvetett támogatásként kapnak, az elmúlt időszakban a kormányzat mindvégig megbízhatóan és kiszámíthatóan biztosította.

Megfizethetetlen reklámnak nevezte továbbá az olyan nagy sikereket, mint Sipos Zsuzsanna tavalyi Oscar-díja, amelyet Patrice Vermette-vel együtt nyert el a legjobb produkciós tervezés kategóriában a Magyarországon forgatott Dűne című filmért.

Ehhez kapcsolódnak például az olyan állami beruházások, mint a fóti filmgyártó komplexum korszerűsítése, és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) vagy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen induló filmes képzések is.