Kedden is folytatódtak a gazdatüntetések Franciaországban a Párizs és más nagyvárosok körüli bevezető utakon, forgalomlassító akciókkal és szakaszos lezárásokkal, de a fővárosba továbbra is be lehet jutni, és a repülőterek irányában is zavartalan a forgalom.
Azonban napközben a rendőrség közbeavatkozása akadályozta meg, hogy a gazdák egy konvoja Rungis, az ország legnagyobb nemzetközi nagybani piaca felé haladjon. A 200 traktorból álló konvoj, amely a délnyugat-franciaországi Agenből indult, egy kisebbségi szakszervezet, a Coordination Rurale kezdeményezésére a piac felé haladt, amelyet a kormány kérésére páncélos járművekkel véd a csendőrség. A legjelentősebb mezőgazdasági szakszervezet, az FNSA elhatárolódott az akciótól.
A gazdák Franciaországban éppúgy, mint máshol, többet szeretnének keresni, és nem szívesen veszik a környezetvédelmi korlátozásokat sem, például a vegyszerhasználat terén.
A környezetvédelmi szabályok és adminisztratív terhek ellen tiltakozó francia gazdák nyolc blokádpontot állítottak fel a főváros körüli autópályákon, amelyeket a rendfenntartók nagy erőkkel felügyelnek. Ugyanakkor a gazdák nem váltották be fenyegetésüket, amely szerint blokád alá veszik Párizst, sőt a francia főváros környéki repülőterek is megközelíthetők. A száz francia megye közül kedden harmincat érintettek a gazdatüntetések.
A francia gazdák részéről az új európai közös agrárpolitika (KAP), amely 2023-tól megerősíti a környezetvédelmi kötelezettségeket, valamint, annak ellenére, hogy még életbe sem lépett, az Európai Zöld Megállapodás (EU Green Deal) váltott ki nagy ellenérzést.
A mindössze három hete kinevezett új miniszterelnök, Gabriel Attal vasárnap gyors előrelépést ígért a gazdák haragjára válaszul. A kormányfő már
péntek este bejelentette, hogy a kormány visszavonja a mezőgazdaságban használt nem közúti gázolaj adójának tervezett emelését,
és tíz adminisztratív egyszerűsítő intézkedést is bevezet a 12. napja tüntető gazdák terheinek enyhítésére. Az FNSA szerint azonban mindez kevés, ezért folytatódnak a tiltakozások.
A francia elnök, Emmanuel Macron kedden svédországi látogatásán tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy európai szinten szeretné szabályozni az Ukrajnából származó baromfiimportot, amelyet a gazdák kifogásolnak. A francia államfő ugyanakkor úgy vélte, hogy könnyű lenne mindent Európára fogni.
Macron csütörtökön tárgyal Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az ukrán termékek EU-ba történő importjáról és az és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti vitatott kereskedelmi megállapodás aláírásának befagyasztásáról.
Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter már szerda délután Brüsszelben lesz egy tárgyalássorozaton, amelynek célja a sürgős európai uniós kérdések megvitatása – derül ki a francia agrártárca közleményéből. A tárgyalások a miniszterelnöknek kedden a nemzetgyűlésben elmondott programbeszédéhez és a mezőgazdasági dolgozók által megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódnak a mezőgazdasági minisztérium szerint.
Fesneau többek között találkozik Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztossal és Thierry Breton belső piacért felelős biztossal, valamint az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának elnökével, Norbert Linsszel és David Clarinval belga mezőgazdasági miniszterrel, akinek országa tölti be az EU soros elnökségét. A tárcavezető az Európai Néppárt, a szocialisták és az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) képviselőcsoport tagjaival is tárgyalásokat folytat majd.
Noha Franciaország kapja az agrártámogatásokon keresztül a legtöbb pénzt, több mint évi kilencmilliárd eurót a KAP-ból, a helyi gazdák szerint ez nincs összhangban a helyi valósággal.
Egy 2022. szeptemberi francia szenátusi jelentés szerint Franciaország egyike azon kevés nagy mezőgazdasági országnak, amelynek piaci részesedése csökken. Az ország húsz év alatt a második helyről a hatodik helyre esett vissza világszinten az exportját illetően, és a harmadik helyre európai szinten Hollandia és Németország után.
A technológiai fejlődés eredményeként a mezőgazdasági termelők száma a negyedére csökkent, így, szemben 1970-nel, amikor másfél millióan dolgoztak az agráriumban,
ma már a közel 68 milliós országból csak mintegy 400 ezren élnek mezőgazdaságból.
Kedden egyébként a három nagy spanyol gazdaszervezet is megállapodott, hogy tiltakozásokba kezd a különböző tervezett uniós szabadkereskedelmi egyezmények és a bürokratikus terhek miatt.
