BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
uniós adósságszabály

Uniós adósságszabályok: Brüsszelnek is gatyába kell ráznia a költségvetését

Közel egy év után végre megegyeztek a tagállamok: az új uniós adósságszabályok lazábbak lesznek a korábbinál, és súlyos büntetésekre számíthatnak azok az országok, akik nem érik el a kitűzött célokat.

Az EU pénzügyminiszterei december végén megállapodtak az új uniós adósságszabályokról, és most az Európai Parlamenten múlik, hogy két évtized után végre megszületik-e a reform a blokk költségvetési rendszerében. A tervezett szabályok barátságos középutat jelentenek a szélsőségesebb francia és német irányzatoknál, azonban Brüsszel még ezt is csak nehezen tudná betartani.

uniós adósságszabály
Az új uniós adósságszabályok 2025-ben lépnének életbe, ha az Európai Parlament is elfogadja őket.
Fotó: Shutterstock

A reformra azután kerül sor, hogy a koronavírus-járványt követő helyreállítási programok, valamint az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaválság miatt az államadósságok szintje Európa-szerte rekordmagasra emelkedtek, a tagállamoknak pedig továbbra is új kiadásokra van szükségük, hogy teljesíteni tudják a klímavédelmi, ipari és biztonsági céljaikat.

Egy év után sikerült megállapodnunk az új uniós adósságszabályokról, ami ösztönözni fogja a reformokat, teret enged a beruházásoknak és az adott tagállamok helyzetéhez igazodik

– mondta Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter. A tervezetről most az Európai Parlamenttel kell tárgyalni, mielőtt törvényerőre emelkedne, s bár kétségtelen, hogy néhány részleten még finomítani fognak, az általános irányvonal valószínűleg nem változik.

Az új szabályok a Németország által vezetett, takarékosabb uniós tagállamok táborának kedvezve minimális összegeket határoznának meg a kormányok által betartandó átlagos hiány- és adósságcsökkentésre vonatkozóan. Általánosságában azonban ezek sokkal enyhébbek lesznek, mint a korábbi keretrendszer, amely Franciaország és sok déli tagállam számára jelent győzelmet.

Változik az uniós adósságszabály, de Berlin erősen kavar a háttérben

A németek attól tartanak, hogy a kétoldalú megállapodásokon alapuló deficitcsökkentés túl nagy mozgásteret ad Brüsszelnek.

A megállapodás nem lesz hatással az EU 2024-es adósságpolitikájára, mivel a jövő évi nemzeti költségvetésekről már a tavaly elfogadott iránymutatások alapján döntöttek. A tervek szerint a szabályok 2025-től kezdődően négy-hét év alatt lassú, egyenletes ütemben fogják csökkenteni hiányt és az adósságot, de egy kibővített időkeret is elérhető lesz, ha egy ország olyan reformokat és beruházásokat hajt végre, amelyeket az unió prioritásként kezel.

Azonban még a lazább, nagy mozgásteret biztosító keretrendszer is kevés lehet Brüsszel számára, amelynek nemrég még alamizsnáért kellett könyörögnie a tagállamoknál, és maga is el van adósodva.

A GDP-arányos államadósság 2023. II. negyedév
 

A tárgyalásokon Franciaország engedményt kapott, hogy a kamatfizetéseket 2027-ig kizárják a adósságcsökkentési folyamatokból azon nemzetek esetében, amelyeknél a költségvetési hiány meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát – ez ugyanis nagyobb mozgásteret biztosít Párizs és szövetségesei számára a beruházások terén.

A nemrég költségvetési válságba botló Németország és a takarékos tábor pedig elérte, hogy az új szabályok a GDP 1,5 százalékát kitevő puffert állapítanának meg az uniós hiányplafon alatt – a kormányoknak ezt kell megcélozniuk, hogy még váratlan gazdasági és politikai események se tudják a határ fölé lökni azt.

A megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum ellensúlyozná az Európai Központi Bank monetáris politikáját, biztosítva, hogy az EU-ban az államháztartási hiány a GDP 3, az államadósság pedig a GDP 60 százaléka alá kényszerüljön.

A régi szabályok sokkal szigorúbbak és sok esetben betarthatatlanok voltak: egy olyan magas adósságú országnak, mint Olaszország, évente a GDP 4 százalékával kellett csökkentenie kötelezettségeit. Az új rendszerben már csak az 1 százaléknak megfelelő éves adósságcsökkentésre van szükség, a megfelelő reformok mellett.

Mivel sok uniós kormánynak az államháztartás konszolidálása mellett hatalmas beruházásokat is végre kell hajtania a klímavédelmi célok elérése és a belföldi ipar megerősítése érdekében, az új szabályok sokkal több időt adnának a tagállamoknak. A rendszer emellett külön kezeli a védelmi kiadásokat is, az ukrajnai háború kirobbanása óta ez érzékeny témává vált a blokk számára.

Brüsszel nem bánna kesztyűs kézzel a szabályszegőkkel

Az elfogadott kiadási pálya betartása érdekében a bizottság szigorú fegyelmi lépéseket tehet meg, és azok a kormányok, amelyek a négy-hét éves időszak alatt túllépik a kiadásaikat, súlyos pénzbírságokra kell hogy számítsanak.

A többletkiadások mértéke, amely egy ilyen eljáráshoz vezetne, a GDP 0,3 százaléka évente, vagy 0,6 százaléka kumuláltan, ha az ország meghaladja a 60 százalékot, és hiányt is produkál.

Az EU egyre több pénzt kér és egyre többet kritizál

Miközben az Európai Parlament megszavazta, hogy elsősorban Ukrajna megsegítése céljából emeljenek az európai uniós költségvetésen, a magyar büdzsé több tervezett tételét kritizálják Brüsszelből.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.