Több mint egy éve kínlódik az azzal, hogy megváltoztassa az uniós adósságszabályt, amely kimondja, hogy a GDP-arányos államadósság nem haladhatja meg a 60 százalékot. A pandémia-mentőcsomagok elúsztatták a blokkban az államháztartások adósságát, Brüsszel a „személyre szabott” adósságcsökkentési koncepció mellett érvel, a németek azonban a keményebb fellépés mellett lobbiznak.
A német kormány biztosítékokat követel Brüsszeltől arra, hogy az államadósság-reform során „reális, időben és mértékben megfelelően hatékony” szabályozás születik az és az államháztartási hiány csökkentésére – áll a Berlin által az EU-nak szerdán küldött levélben. A Politico című lap értékelése szerint
Berlin attól tart, hogy a bizottság ismét csak saját befolyását akarja növelni,
ugyanis a személyre szabott, kétoldalú megállapodásokon alapuló adósságcsökkentés megnöveli Brüsszel manőverezési és alkuképességét. A németek azt javasolják, hogy a GDP-arányosan 60 százaléknál magasabb államadósságú, jelentősen eladósodott országok számára
legalább évi 1 százalékpontnyi csökkentést kötelezően írjanak elő.
A közepes adósságszintű országoknak elég lenne fél százalékpont. Arról nem szól a javaslat, hogy mit értenek Berlinben jelentős, illetve közepes eladósodottság alatt – ez majd nyilván a németek különalkuja lesz a számukra fontos tagállamokkal.
Berlin továbbá szeretné azt is elérni, hogy „közös, pontosan meghatározott benchmarkot” állítsanak fel arra, hogy az állami kiadások növekedési üteme nem haladhatja meg a GDP-növekedés ütemét;
az adott ország várható GDP-növekedési üteme és a nettó elsődleges költségvetési kiadások között legalább 1 százalékpontnyi különbségnek kellene lennie.
(Például ha egy ország GDP-je az adott évben várhatóan 1,5 százalékkal nő, akkor a büdzsé kiadási oldala legfeljebb a fél százaléka lehetne, nem számítva a fennálló adósság kamatterheit.)
Az adósságszabályt a pandémia miatt felfüggesztették, ám az idei évtől ismét hatályban van. A válság teljesen átírta a játékszabályokat, s erősen kétséges a németek által javasolt nominális korláton alapuló szabályozórendszer életképessége. Brüsszel éppen ezért érvel a kétoldalú megállapodások mellett, hozzátéve, hogy az adósságcsökkentési menetrend meghatározásánál figyelembe vennék a (zöld)beruházásokat, illetve befektetéseket.
A bizottság azt tervezte, hogy április folyamán alakítja ki végső álláspontját és teszi meg jogszabályjavaslatát. Most azonban mérlegelnie kell, hogy figyelembe veszi-e Berlin követeléseit, vagy kockáztatja, hogy patthelyzet alakul ki a szavazáson.
